Belátható időn belül nem landol a Malév-pénz a károsultak számláján

Egyelőre nem tudható, mikor, sőt még az sem, kik juthatnak pénzhez annak a bírósági ítéletnek a nyomán, amely a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetséget (IATA) fizetésre kötelezte a csődbe ment Malévtól vásárolt jegyek kapcsán. Az IATA most azon összeg zárolását oldhatja fel, amely a szervezet helyfoglalási rendszerében lekötött jegyek ellenértékeként bekerült az IATA fizetési rendszerébe, de a csőd bejelentéséig nem utalták át a Malévnak.

Az IATA – annak ellenére, hogy a perben alperes volt – az ügyben lényegében ártatlan, csak jogi álláspontot akart arra nézve, kinek utalja a számláján ragadt összeget. A döntés szerint a le nem utazott repülőjegyek árának 72 százalékát fizeti vissza az IATA.

A helyzet megoldásához azonban így is csak kicsivel vagyunk közelebb. Egyrészt a perben nem minden érintett iroda vett részt, így nekik még újabb kört kell futniuk. A másik oldalon pedig az irodáknak az ügyfelekkel való elszámolása is súlyos kérdéseket vet fel, hiszen a társaság 2012. február 3-i leállása óta hat év telt el, amíg az ügyfelek és az irodák nem tartották a kapcsolatot, a dokumentumok előkeresése sem lesz tehát egyszerű. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az utasok egy részét – azokat, akik bankkártyával vásárolták a jegyet, s a tranzakciót bepanaszolták – a bankkártyatársasági szabályok, az úgynevezett chargeback eljárás alapján korábban száz százalékban kártalanították a kártyakibocsátó bankok. A kártyakibocsátók ezt a kifizetést azonban a kártyatársasági szabályok szerint a bankkártya-elfogadó hálózatot üzemeltető bankoktól kérték le, amelyek viszont

Az irodák egy része ezt nehezményezve pert indított, s az egyik ügyben a bíróság jogerősen a pert indító irodának adott igazat az elfogadó bank ellenében – igaz, egy másik ügyben egy pénzintézetet nyilvánított nyertes félnek az utazási irodai partnerrel szemben. A pénzt váró oldalon tehát utazási irodák, bankok és jegyvásárlók is vannak, jó eséllyel az ítélet nyomán újabb egyeztetésekre lesz szükség. Információink szerint a chargeback keretében visszatérített összegek kapcsán a hitelintézetek (a magyarok legalábbis) aláírattak az ügyfelekkel egy nyilatkozatot, amely szerint az ügyfél lemond a későbbi kártérítési igényéről (hiszen százszázalékos kártalanítást kapott), s azt a bankra (illetve regresszálás esetén az utazási irodára) engedményezi.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja