Július végéig 1491 milliárd forint az államháztartás hiánya

Az államháztartás központi alrendszere idén július végéig 1491 milliárd forint deficittel zárt. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1557 milliárd forint volt, de az elkülönített állami pénzalapok 19,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 46,9 milliárd forintos többletet értek el.

A központi alrendszer az előző hónapokhoz képest lényegesen mérsékeltebb, 70,4 milliárd forintos hiánnyal zárt

– közölte a Pénzügyminisztérium.

A tárca közleményéhez hozzátette, hogy 2018 első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 258,7 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 149 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 163,7 milliárd forinttal több bevételt könyvelhetett el a költségvetés, mint az előző év azonos időszakában.

Míg idén január-júliusban az uniós kiadások (1309,4 milliárd forint) több mint 20 százalékkal teljesültek magasabb összegben, mint a tavalyi év azonos időszakában, addig az uniós bevételek összege csupán mintegy 162 milliárd forintot tett ki – áll a közleményben.

Magasabb lehet a hiány

Nem lenne meglepő, ha a pénzforgalmi hiány az év végére a tervezettnél magasabb lenne, ez azonban nem érintené az uniós módszertan szerint számolt deficitet – mondta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán. Kiemelte: a pénzforgalmi deficitet az uniós támogatások megelőlegezése növeli.

Az év első hét hónapjában az állam különböző kedvezményezetteknek több mint 1300 milliárd forintot fizetett ki, amelyek 80-85 százaléka az uniótól bevételként várható – jegyezte meg az államtitkár. Azt is hozzátette, hogy eddig mindössze 162 milliárd forint érkezett meg Brüsszelből, vagyis jelentős összegeket előlegezett meg az állam.

Banai Péter Benő rámutatott: az uniós módszertan szerint az uniótól várt összegek bevételként elkönyvelhetők, így

a kitűzött 3 százalék alatti hiánycél nincs veszélyben.

Arra is kitért, hogy a megelőlegezett összegek plusz finanszírozási terhet rónak az államra, az államadósság csökkentésének ütemét lassítják.