Számos lakossági hitelterméknél elérték az eddigi mélypontot a kamatok, s elindult a lassú drágulás az utóbbi hónapokban. Az erős verseny miatt azonban nem kell trendfordulóra számítani a kölcsönök árazásánál.
Barát Mihály
2018.09.07, 07:19
Megosztom a cikket
Több hiteltípusnál is felfelé araszoltak a kamatok az elmúlt hónapokban: a lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök egy részénél is enyhe emelkedés látszik
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, a júliusi adatokat feldolgozó statisztikáiból. A jegybank adatai szerint a forintalapú lakáshitelek szerződésekben szereplő átlagos, éves kamatlába 4,3 százalékot ért el júliusban, ami 37 bázisponttal magasabb a decemberinél, s minimális mértékben ugyan, de meghaladja az egy évvel korábbit is.
Az MNB által kimutatott átlagkamat emelkedése egyértelműen a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelek árainak lassú növekedésével hozható összefüggésbe. Ezeknél ugyanis decembertől júliusig 24 bázisponttal, 3,16 százalékra emelkedett a kimutatott átlagkamat. Szintén emelkedett az átlagos, szerződésekben szereplő ráta a leghosszabb, tíz évet meghaladó kamatfixálású lakáshiteleknél:
a 2017 végi 4,91 százalékról 5,07 százalékra. Trendszerű árnövekedésről persze még korai beszélni az utóbbiaknál, hisz éves alapon összehasonlítva 26 bázispontos csökkenés látszik az átlagos kamatokban.
Forrás: MW
A most legnépszerűbb, egy évnél hosszabb, de legfeljebb tízéves kamatperiódus mellett kínált lakáshiteleknél viszont változatlanul csökkennek a kamatok a jegybanki számsorok tanúsága szerint. Az egy és öt év között fix kamatozású kölcsönöknél 5 bázisponttal 4 százalékra esett az átlagos ráta 2018 első hét hónapjában, az öt és tíz év közötti kamatperiódusoknál pedig 27 bázisponttal 4,98 százalékra. (Más kérdés, hogy az utolsó egy-két hónapban már ezeknél is minimális emelkedést mutatott ki az átlagértéknél az MNB.)
Ám a fogyasztási hiteleknél meglehetősen vegyesen alakul a kép, ami az árakat illeti. A messze legkeresettebbnek számító személyi kölcsönöknél még tart az egyértelműen csökkenő trend: júliusban 14,12 százalékot ért el a szerződésekben szereplő, éves átlagos ráta, szemben az év végi 14,23 és az egy évvel korábbi 14,99 százalékkal. Számottevően nőttek azonban az elmúlt bő fél évben a kamatok a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, hisz itt a 2017. decemberi 5,37 után júliusra 5,95 százalékos átlagértéket mutattak ki a jegybank statisztikái.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
