A tanácskozás után kiadott közleményben a testület közölte, hogy az egyhetes repokamat 24,00 százalékon maradt. A jegybank megerősítette, hogy fenntartja a szigorú monetáris politikát, tekintettel a magas inflációból fakadó komoly kockázatokra, amelyek az árstabilitást fenyegetik. Megismételte azt is, hogy mindaddig marad a szigorú monetáris politikai irányvonal, amíg az inflációs kilátások jelentősen nem javulnak.
A döntés kihirdetése után a török líra 1 százalékkal gyengült a dollárhoz és az euróhoz képest is.
Szeptemberben a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett az infláció Törökországban: éves összevetésben 24,52 százalékkal, augusztushoz képest pedig 6,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Augusztusban éves szinten 17,9 százalékos, havi szinten pedig 2,3 százalékos emelkedést mértek.
Mindkét hónapban 15 éves csúcsot döntött az infláció.
A török jegybankra hosszú ideje, két irányból, egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont az államfő azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát.
A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.