Friss rekord jön a személyi hiteleknél

Eddigi legerősebb évét zárja 2018-ban a személyi hitelek piaca: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint

az év első kilenc hónapjában 342,7 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a háztartások.

Ez amellett, hogy majdnem pontosan másfélszerese az egy évvel korábbinak, nagymértékben meghaladja a 2017 egészében regisztrált 305,5 milliárd forintos mennyiséget is.

A jegybank adatai szerint emellett már biztosra vehető, hogy az idén új – és az eddigieket jóval túlszárnyaló – rekord jön az új kihelyezéseknél: a válság előtti legerősebb évben, 2008-ban is csak 260,5 milliárd forint értékben kötöttek személyihitel-szerződéseket a háztartások. (Ezeknek a hiteleknek csaknem felét még svájci frankban nyújtották a pénzügyi szolgáltatók.)

A bő 340 milliárd forintos első kilenc havi kihelyezés tükrében – a Világgazdaság számításai szerint – nagyjából 450 milliárd forintos vagy azt kicsivel meghaladó egész éves új szerződésállományra lehet számítani.

Az év végi, a karácsonyi ünnepekkel összefüggő hajrának ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint nem a személyi hitelek a legnagyobb nyertesei: tavaly az egész évi kihelyezésnek a 25,3, egy évvel korábban pedig a 25,5 százalékát folyósították az utolsó három hónapban.

Ez persze nem túlságosan meglepő:

azok a lakossági ügyfelek, akik valamekkora részben hitelből kívánják finanszírozni az év végi ünnepeket, jellemzően kis összegű finanszírozást vesznek igénybe, amihez leginkább a folyószámlahitel vagy a hitelkártya a kézenfekvő megoldás.

Mindezek alapján az első kilenc hónap kihelyezéseit nagyjából időarányosnak lehet tekinteni a személyi kölcsönöknél. A folyamatosan és gyorsan növekvő kihelyezéseknek köszönhetően a személyi kölcsönök aránya is emelkedett az elmúlt években a fogyasztásihitel-szerződéseken belül:

2018 első kilenc hónapjában a folyószámlahitelek nélkül számított új szerződéseknél 69,5 százalékos volt a súlyuk, miközben három évvel korábban még 54,8 százalék.

A személyi kölcsönök gyors térnyerése több tényező együttes hatásának köszönhető. A legfontosabb, hogy a kamatok nagyot csökkentek az elmúlt években: az MNB által kalkulált, szerződésekben szereplő, átlagos ráta 2018 szeptemberére 13,3 százalékra esett az egy évvel korábbi 14,5 százalékról, miközben 2015 őszén még 20 százalék közelében mozgott az átlagkamat.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja