Nagybefektetőt kereshet a Plotinus

Nincs akadálya a Plotinus Holding november végi alaptőke-emelésének – derül ki a tőzsde Standard kategóriájában jegyzett cég pénzügyi helyzetéről szóló kimutatásból, amelyet kedd éjszaka töltöttek fel a BÉT honlapjára. A társaság november 26-ra kitűzött közgyűlésének napirendje szerint az igazgatótanács a Plotinus 130 millió forintot meghaladó alaptőkéjét mintegy 700 millió forinttal 830 millió forint fölé emelné. A tőkeemelést az alaptőkén felüli vagyon terhére hajtanák végre, oly módon, hogy a részvényesek 250 forint névértékű részvényeikért cserébe azonos darabszámú, 1600 forint névértékű részvényt kapnának. A tőkeemelés alapfeltétele, hogy a cég könyvvizsgáló által auditált közbenső mérlege a közgyűlés időpontjára rendelkezésre álljon, és alátámassza a szükséges alaptőkén felüli vagyon meglétét.

A január 1-jétől az október 20-i fordulónapig tartó időszakról készült pénzügyi kimutatás szerint a társaság, noha tevékenységét az üzleti év folyamán megszüntette, október 20-ig 578 millió forintos árbevételre tett szert. Ez alatt az időszak alatt 504 millió forint profitot termelt, 120 százalékkal többet, mint az előző év azonos periódusára kimutatott 229 millió forintos nyereség. A félmilliárd forintos profitnak köszönhetően a Plotinus saját tőkéje a fordulónapon 1089 millió forint volt, ami a 130 millió forintos jegyzett tőke levonását követően is elegendő a tervezett tőkeemeléshez.

A kimutatásból az is kiderül, hogy a Plotinus a saját részvényeinek közel 63 százalékát vásárolta fel a fordulónapig az előzetesen meghirdetett 6000 forintos vételáron, tehát a részvény-visszavásárlások lezárultát megelőzően minden befektetőnek lehetősége volt kiszállni a cégből, mielőtt a társaság értékesítésére sor kerül. Az alaptőke-emeléssel most még átláthatóbbá válik a Plotinus tőkeszerkezete.

Az esetleges befektetővel könnyebb lesz az alkufolyamatot végigvinni, ha a vállalat alaptőkéje és saját tőkéje nem tér el egymástól egy egész nagyságrenddel. A Plotinus üzleti tevékenységének a befejezésekor az eredeti elképzelés az volt, hogy a kiürített részvénytársaság távozik a pesti börzéről, később azonban a részvényesek egy része ehelyett arra a nézetre hajlott, hogy a tőzsdei jelenlét önmagában is értéket hordoz, és egy potenciális nagybefektető számára megéri akár még felárral is irányítást szerezni a BÉT-en már otthonosan mozgó cégben, hiszen így sokkal gyorsabban a parkettre kerülhet, mint egy más formában működő vállalkozás átalakításával és tőzsdére való bevezetésével.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható