A lakosság jelentős része továbbra sem tud mit kezdeni a gyarapodó vagyonával

A háztartások pénzügyi vagyona 53 788 milliárd forintra emelkedett 2018 negyedik negyedévének végére. Ez az előző negyedévhez képest 1212, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 4420 milliárdos bővülés – derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A háztartások kötelezettségei, azaz hitelei negyedéves alapon 204 milliárd, éves összevetésben pedig 379 milliárd forinttal 9058 milliárdra nőttek.

A két adatból kiszámolt nettó pénzügyi vagyon ennek megfelelően 44 730 milliárd forintot tett ki tavaly év végén. Folytatódott a lakosság készpénzfelhalmozása, az állomány 168,1 milliárddal 4792,9 milliárdra nőtt. A látra szóló betétek állománya 384, a lekötött betéteké pedig 28 milliárddal emelkedett. A tavalyi utolsó negyedévben a lakosság 48 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, 144 milliárdért rövid lejáratú kötvényeket, ezek elsősorban államkötvények voltak. A tőzsdéről viszont kiszállt a lakosság, a részvényállomány 35 milliárddal, a befektetési jegyeké 27 milliárddal csökkent. Ezzel szemben biztosításokba 32 milliárd forint került.

A tőzsdei részvények árfolyamváltozásán egymilliárd forintot veszített a lakosság a negyedévben, a befektetési jegyek pedig 80 milliárd mínuszt eredményeztek. A háztartások a biztosításaik átértékelődésén is 54 milliárd forintot buktak. Ezzel szemben jelentősen növekedett a zárt körű cégekben lévő háztartási vagyon értéke, a pozitív átértékelődés 390 milliárd forintos pluszt mutat.

„A háztartások egy része a készpénzállomány növelése helyett állampapírt vagy befektetési jegyeket vásárol. Ez a háztartások 20-30 százalékára jellemző, ők legalább keresik a lehetőséget arra, hogy valamilyen instrumentumban tartsák a pénzüket. A hozamsivatagos környezetben a lakosság egy része aktívan is keresi a lehetőségeket, trendszerűen nő a részvényvagyon és a zárt körű vállalkozásokban lévő eszközállomány is.

A lakosság jelentősebb része, 70-80 százaléka közben nem tud érdemben mit kezdeni a felhalmozódó vagyonnal. A tranzakciós kereslethez a pénzügyi vagyonon belül elegendő lenne 5-6 százalékos készpénzarány, ehhez képest nagyon magasan, 12 százalékon áll ez a mutató.

Az MNB célja a háztartásoknál lévő állampapír-portfólió megduplázása, ez nagyjából elszívná az indokolatlan pluszt. A reálgazdasági hasznosulás mellett ez az állam külső sérülékenységét is érdemben csökkentené”

– mondta a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A megtakarítási kedv és a vagyon növekedéséből a befektetési alapok is profitálnak, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint januárban 1,4 százalékkal 6247 milliárd forintra emelkedett az alapokban kezelt vagyon. Látványos lemorzsolódás volt a pénzpiaci alapoknál, vagyonuk 73 százalékkal, 442,9 milliárd forinttal 163,01 milliárd forintra zuhant, miközben számuk 35-ről 22-re csökkent.

Ennek nagyrészt az az oka, hogy január végétől a már működő pénzpiaci alapokra is alkalmazni kell az új európai uniós rendeletet, amely jelentősen szigorítja a működési feltételeket.

A pénzpiaci alapok nagy része a befektetési politikájának átalakítása mellett döntött, így nagy átrendeződés, a Bamosz közleménye szerint tulajdonképpen technikai forgalom következett be a pénzpiaci alapok kárára és a kötvényalapok javára. Utóbbiak vagyona 427,2 milliárd forinttal 1314,7 milliárdra nőtt. Leginkább a rövid kötvényalapok nyertek az átalakulással, az állomány 446,1 milliárddal 933,8 milliárdra hízott. A hazai rövid kötvényalapokba 287,6, az euróövezetiekbe 84,6, a dollárövezetiekbe 60,7, az egyéb nemzetköziekbe pedig 13,1 milliárd került.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható