Aligha lesz ingyenpénz a bankoknak

Valószínűleg nem okozott a piacokon meglepetést az Európai Központi Bank (EKB) január 24-i üléséről készült, tegnap közzétett jegyzőkönyv, hiszen arra már mindenki felkészült, hogy a gazdasági lassulást jelző makromutatók láttán idén aligha kerül sor szigorításra, inkább további stimulusokra lesz szükség. A döntéshozók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy amennyiben mélyülne az amerikai–kínai kereskedelmi viszály, és a felek újabb vámokat vetnének ki, az nagymértékben lassítaná az eurózóna gazdaságát.

Az már a januári kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón is elhangzott: a jegybankárok belátták, hogy a gazdasági lassulás a vártnál nagyobb mértékű és szélesebb bázisú lehet, ezért az EKB felkészült arra, hogy szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközét bevesse.

Az EKB továbbra is támogatja a gazdaságot az alacsony kamatkörnyezettel, az irányadó hitelkamat nulla, a betéti ráta pedig mínusz 0,4 százalékon áll. Noha a jegybank decemberben leállította 2,6 ezermilliárd eurós eszközvásárlási programját, a lejáró értékpapírokat még a kamatemelések megkezdése után is megújítják, így a mérleget hosszú ideig szinten fogják tartani.

A jegyzőkönyvből kiderült, hogy a jegybankárok valóban foglalkoztak egy új, célzott refinanszírozási program (TLTRO) elindításának lehetőségével, ennek részleteit vélhetően a márciusi ülésig dolgozzák majd ki az érintettek. A legfontosabb cél, hogy az új stimulusnak a monetáris politikát kell majd szolgálnia, kevésbé a bankokat. Peter Praet, az EKB monetáris tanácsának tagja korábban úgy fogalmazott, hogy szükség van új programra, ám az már aligha lesz olyan bőkezű, mint a korábbi volt.

Az EKB nulla kamat mellett nyújtott négy évre szóló hitelt a bankoknak, amelyek a forrást kihelyezve 0,4 százalékos profitot is tudtak termelni az ingyenpénzből. Piaci hírek szerint az EKB arra készül, hogy változó – vélhetően a saját irányadó rátájához kötött – kamatozású hitellel segít majd a bankoknak, ám a korábbi négy évnél rövidebb időszakra.

Az idő igencsak sürgeti az EKB-t, mert bár a korábbi programok első lejáratai csak 2020 júniusára esnek, de mivel a hitelek futamideje hamarosan rövidebb lesz egy évnél, ezek az összegek már nem szolgálhatnak biztosítékként a banki likviditáskezelésben, finanszírozási problémát okozva elsősorban az olasz bankrendszernek.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható