Európában is kiemelkedően magas az OTP sajáttőke-arányos megtérülése

Az OTP rekordnagyságú profitot, kiemelkedő tőkearányos jövedelmezőséget ért el tavaly, a 2018-as eredmények alapján nemcsak a régióban, egész Európában is kiemelkedően magas a bank sajáttőke-arányos megtérülése

– mondta Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

Elmondta: kimagaslóan emelkedett a csoportban a hitel- és betétállomány is, ezt a folyamatot a gyorsuló, organikus hitelbővülés mellett az új akvizíciók, a különböző bankvásárlások is segítették. Éves összevetésben a csoport teljesítő hitelei organikusan 15 százalékkal bővültek, a magyarországi hitelbővülés dinamikája még ennél is magasabb volt, 18 százalékot ért el.

Egymilliárd eurós elitklubban az OTP

Az OTP csoport 325,3 milliárd forint éves, korrekciós hatásoktól megtisztított nettó eredményt könyvelhetett el.

Kérdésre közölte: a tavalyi eredmények után az OTP a 2017-es év után kifizetett összeghez hasonlóan, idén 61,32 milliárd forintot kíván osztalékként kifizetni.

Bencsik László hangsúlyozta:

nagyon erős tőkehelyzet jellemzi az OTP-t és stabil a likviditási pozíciója, ennek következtében igen magas a bank stressztűrő képessége is.

Elmondtam, hogy a múlt év eredményei közé sorolható az is, hogy az Európai Bankhatóság (EBA) által lefolytatott 2018-as stressz teszten az OTP nagyon jó eredményeket ért el, az EBA stressz forgatókönyve alapján Európában a 9. legerősebb hitelintézet lett a vizsgált 48 bank közül.

Hangsúlyozta:

idehaza 2018-ban kimagaslóan teljesített a magyar gazdaság, az éves szinten 4,8 százalékos gazdasági bővülés az OTP magyarországi tevékenységében is tükröződött,

a magyar anyabank, az OTP Core korrigált adózott eredménye és profitabilitása egyaránt javult 2018-ban.

Magyarországon a teljesítő hitelek szerves növekedése 18 százalékra emelkedett, a piaci részesedéseik mind a lakossági és vállalati hiteleket, mind a lakossági megtakarításokat és vállalati betéteket nézve is javultak. A magyar operációban a lakossági megtakarítások a jelzáloghitel szerződések és a személyi kölcsön folyósítások piacán is nőtt a bank piaci részesedése.

A magyarországi tevékenységben a fogyasztási hitelek 19 százalékkal, a vállalati hitelek majdnem 30 százalékkal bővültek.

A vezérigazgató-helyettes jelezte: azokban az országokban, ahol bankot vett az OTP, jelentősen nőtt a piaci részesedése, és ezzel együtt a jövedelmezősége is, hozzátéve, az akvizíciók révén a nettó hitelek állománya mintegy 2650 milliárd forinttal nőtt.

Jelezte:

a már lezárult bankvásárlások hatására Horvátországban 11,3 százalékra, Szerbiában 5,7 százalékra, Bulgáriában pedig 19,4 százalékra emelkedett az OTP piaci részesedése. Az akvizíciók azt segítik, hogy egy-egy adott országban az OTP még inkább elérje a méretgazdaságos működést.

Bencsik László rámutatott: az OTP nem közli a megvett bankok előző tulajdonosai kérésének eleget téve, hogy mennyit fizetett a megvásárolt hitelintézetekért. A vezérigazgató-helyettes annyit elárult az újságíróknak, hogy az elmúlt 2 évben végrehajtott akvizíciók összességében könyvértéknek megfelelő vételáron történtek.

Bencsik szerint az akvizíciókat nem fejezte be az OTP, hozzátéve, hogy Szlovéniában szívesen vennének bankot, Vietnamban viszont nem vizsgál akvizíciós lehetőségeket az OTP csoport, elismerve, korábban erről is szó esett. Bencsik László közölte: a 2015 évi közgyűlésen megfogalmazott 15 százalékot meghaladó tőkearányos nyereség (ROE) mutatóval kapcsolatos célkitűzés továbbra is érvényes.

Az idei év alakulásáról jelezte: a magyar és szlovák bankadó várhatóan 16 milliárd forintos (adózás utáni) negatív hatással jár majd, ezentúl a 2019-től várhatóan megjelenő, most bizonytalan összegű román bankadó és a bankvételek hatása korrekciós tételeket hozhat.

Amennyiben a külső környezet nem változik érdemben, a 2018-ashoz hasonló kedvező folyamatok várhatóak 2019-ben is a hitelállományt tekintve. A nem teljesítő hitelek aránya az egyes országokban tovább csökkenhet, míg a hitelkockázati költség ráta szintje hasonlóan alakulhat a 2018-as szinthez.

Jelezte: a működési költségek árfolyamszűrten és akvizíciós hatás nélkül mintegy 4 százalékkal nőhetnek alapvetően a bérinfláció, a folytatódó digitális és információ-technológiai változások, valamint az erős organikus növekedés miatt.