Tízmilliárdos profitterv a privatizációra készülő Budapest Banknál

Az elmúlt évben a piac 5,3 százalékos bővülését bőven meghaladó mértékben (20 százalék) 1,236 milliárd forintra növelte mérlegfőösszegét tavaly a Budapest Bank Csoport (BB) – mondta el Lélfai Koppány, a bank elnök-vezérigazgatója. A nemzetközi számviteli elvek szerint számított 12,54 milliárd forintos adózott nyereség 13 százalékkal maradt el a 2017-es év 14,44 milliárdos adatától. A szakember ezzel kapcsolatban emlékeztetett:

a bankrendszernek nagyon komoly bérnyomással és IT-költségekkel kellett szembesülnie.

Miközben a korábbi években a céltartalékok felszabadítása komoly eredményjavító tényező volt, addig tavaly már 58 milliárd forintos plusz tartalékképzésre volt szükség szektorszinten. A BB esetében a működési költségek 10 százalékkal 47,89 milliárd forintra emelkedtek. Ennek komoly része volt a tavaly teljesen megújult kártyarendszer bevezetése, a GE rendszeréről történő leválás volt – 650 ezer bankkártyát migráltak igen sikeresen egyetlen nap alatt. A szabályozói megfelelés és az ezzel kapcsolatos IT fejlesztések (pl. azonnali fizetés) ma már a működési költségek több, mint 10 százalékát teszik ki és ez a sor nő a legdinamikusabban.

Mindeközben a fejlesztések komoly erőforrásokat kötnek le más területekről

– hangzott el. Mindezt tetézi az alacsony kamatkörnyezet és a rendkívül erős banki verseny hatása.

Az elnök-vezérigazgató jelezte, hogy az üzleti tervben szereplő, visszafogott 9,3 milliárdos eredmény-tervet számottevően sikerült meghaladniuk, a terv feletti nyereség főként az új hitelkihelyezések – különösen a jelzáloghitelezés, személyi kölcsönök, továbbá vállalati hitelezés és lízing terén elért – piac feletti növekedésének köszönhető.

A bank tőkemegfelelési mutatója 16,67 százalékról 15,35 százalékra olvadt, de még mindig erősnek mondható. A tőkearányos nyereség 10,18 százalékról 8,14 százalékra, az eszközarányos megtérülés 1,4 százalékról 1,01 százalékra olvadt.

Tóth Viktor üzleti vezérigazgató-helyettes tájékoztatása szerint a lakossági új hitelkihelyezés 50 százalékkal bővült, az állomány év végére 8 százalékkal, 368 milliárd forintra emelkedett. A jelzáloghitel folyósításában a piac közel 37 százalékos növekedését jelentősen meghaladva 69 százalékkal emelkedett – igaz a bank ezen a téren kissé elmaradt a versenytársaktól. A korábbi években ezért fókuszban volt a terület. A személyi kölcsön kihelyezések aránya 50 százalékkal nőtt, míg 34 százalékkal több autóhitelt helyezett ki a bankcsoport.

A banknak több, mint 300 ezer aktív hitelkártyás ügyfele van.

A vállalati üzletágban továbbra is sikert hoz a hazai kis- és középvállalatokra (kkv) alapozó stratégia. A bank a piac második legtöbb új ügyfelet akviráló szereplője, 14 százalékkal növelték az ügyfélszámot. Az üzletág hitelkihelyezése 24 százalékkal 514 milliárd forintot tett ki, ezen belül a kkv-üzletág 18 százalékos emelkedéssel, 305 milliárdra növelte kihelyezéseit. A mikrovállalati szegmensben 21 százalékos volt a volumen-növekedés. A Budapest Lízing Zrt. vállalati lízing kihelyezései 26 százalékkal, 125 milliárd forintra nőttek, ezen belül az új lízing állomány 21 százalékkal, 65 milliárd forintra emelkedett – a társaság ezzel megőrizte a kihelyezések terén piacvezető szerepét.

A bank sikeres partnere a fejlesztési banknak, az MFB Pontokon keresztül 30 milliárd forint hitelt folyósítottak, ezzel 33 százalékos piaci részesedést tudtak elérni – miközben az MFB Pontoknak mindössze 4 százaléka van a BB-nél.

A teljes hitelállomány így 22 százalékkal, 826 milliárd forintra növekedett, miközben az ügyfélbetét állomány 28 százalékkal, 892 milliárd forintra nőtt – a hitel/betét mutató 79,18 százalékról 78,98 százalékra változott. A lakossági lekötött betét és látra szóló állomány 21,2, a vállalati oldali ügyfélforrások 26,8 százalékkal növekedtek.

A BB más piaci szereplőkkel ellentétben saját maga kezeli a nem teljesítő hitelállományát, a 90 napon túli nem fizetők állománya (NPL) a jelzáloghiteleknél jelenleg 11,18 százalékos. Tóth Viktor szerint a bank most kezdte el értékesíteni a nem teljesítő csomagokat, amelynek indoka az egyik oldalról az, hogy az MNB elvárja a 10 százalék alatti NPL-rátát, másrészt pedig az, hogy a külső követeléskezelők most már olyan árat adnak az állományért, amely már a bankon belül elért megtérüléshez hasonló mértékű.

Lélfai Koppány szerint az idén az alacsony kamatkörnyezet megmarad, így a bankok az árazás helyett egyre inkább a szolgáltatási szintben tudnak majd versenyezni. Emellett a költségnyomás továbbra is fennmarad. A BB kiegyensúlyozott működést tervez, a cél a fenntartható nyereségesség – a korábbi évekhez hasonlóan a 10 milliárd forint feletti nyereségesség biztosítása a cél.

A jelzáloghitelezésben komolyabb előrelépést terveznek, a cél itt a 7-8 százalékos piaci részesedés elérése, a kkv-üzletágban, a lízingben és a hitelkártya-piacon pedig a piaci pozíció megőrzése a cél.

A bank minden lehetőségével támogatni köteles és fogja a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter, akinek feladatául szabta a kormány, hogy június 30-i terjessze a kabinet elé a Budapest Bank privatizációs stratégiáját. A folyamatban szereplő adatok ugyanakkor nem nyilvánosak – jelezte az elnök-vezérigazgató.