Elenyésző az árfolyamesésre játszók aránya

Az osztalékfizetési időszakban óvatosan kell bánni az osztalékot fizető részvények shortolásával – mondták a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők. A shortban, azaz az árcsökkenésre játszó pozícióban lévő befektetőktől a szolgáltató ugyanis minden esetben levonja az adott papír osztalékának megfelelő összeget, ha a szelvény leesésének napjáig nem zárja le (vétellel) a shortügyletet.

Ez a Magyar Telekom részvényénél a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki ma shortpozícióban van, attól levonják a 25 forintos részvényenkénti osztalékkal megegyező összeget, ez a pénz azt illeti, akitől a shortos kölcsönvette a papírt. Aki pedig a shortos befektetőtől a részvényt megvette, a Magyar Telekomtól kapja meg az osztalékot. Ezt az indokolja, hogy ma kereskednek először osztalékszelvény nélkül a papírral.

A shortosoknak valóban ki kell fizetniük a részvény tulajdonosának az osztalékot, de az osztalékszelvény leesésével a papír árfolyamából is kiárazódik ez az összeg. Tehát bár az egyik oldalon úgymond kiadásként jelenik meg az összeg, de a kurzus alakulásával azt meg is nyeri a befektető. A lakossági befektetők körében egyébként a shortolás nem jellemző

– mondta Virág Ferenc, a Random Capital tanácsadója.

Hozzátette, hogy náluk a négy hazai blue chipet lehet shortolni, de a teljes állománynak csupán néhány század százalékát teszik ki az ilyen típusú ügyletek. A Random Capitalnél jellemzően az osztalékszelvény leesésének napján vonják le az osztalékkal megegyező összeget, és aznap ki is fizetik azt a részvényt annak, akitől a shortoló kölcsönvette, tehát nem az osztalékkifizetés valós napjához kötik az ügyletet. A részvényt a shortostól megvevő befektető pedig az osztalékfizetés meghirdetett napján jut hozzá az osztalékhoz.

A shortügyletek biztosításához a befektetési szolgáltatóknak gondoskodniuk kell kölcsönbe vehető részvényekről, ezeket többnyire teljes egészében lefedezik, azaz ők nem veszíthetnek az ügyleten. A shortolás drágább, mint a hagyományos részvényvásárlás. A Randomnál például 0,2 százalékos a részvényügylet egyszeri díja, amit vételkor és eladáskor is ki kell fizetni. A shortügylet költsége összesen 0,6 százalék.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja