Azzal, hogy az államkincstár megemelte az inflációkövető állampapírok visszavásárlási díját, eldőlni látszik a kérdés, hogy a nemrég bevezetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) vagy az ötéves inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) érdemes a portfóliónkba emelni. A két papír kamata, illetve hozama – feltéve, hogy lejáratig tartjuk, valamint a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisát alapul véve – tulajdonképpen azonos, ám a MÁP Plusznak megmaradt az az előnye, hogy gyakorlatilag költség nélkül, idő előtt is visszaváltható, így tulajdonképpen likvid eszköznek minősül.
A kincstár júniustól a korábbi sorozatoktól eltérően az inflációt követő új három- és ötéves lejáratú papírokat már csak 98 százalékos árfolyamon váltja vissza, így az infláción felül kínált 1,7 százalékos kamattal együtt is sokkal rosszabb feltételek mellett lehet értékesíteni lejárat előtt a kötvényeket.
A kincstárnak az lehetett a célja a drágítással, hogy még több pénzt tereljen a „szuperállampapírba”, hisz a többi futamidőn a visszaváltási költség nem változott. A MÁP Pluszt ugyanis a gáláns kamat mellett az teszi igazán vonzóvá a lakosság körében, hogy idő előtti visszaváltáskor alig 0,25 százalék a költség, ráadásul a kamatfizetési periódusban névértéken veszik vissza a papírt, így bármikor pénzénél lehet az ember. Azzal, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemelte a PMÁP visszaváltási díját, adódik a kérdés, hogy ez megtörténhet-e a MÁP Plusz esetében is. Az ÁKK elméletileg bármikor változtathat a visszavásárlás feltételein, sőt jogában áll szüneteltetni is azt.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.