A MÁP+ felé tereli a lakosságot az ÁKK

Azzal, hogy az államkincstár megemelte az inflációkövető állampapírok visszavásárlási díját, eldőlni látszik a kérdés, hogy a nemrég bevezetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) vagy az ötéves inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) érdemes a portfóliónkba emelni. A két papír kamata, illetve hozama – feltéve, hogy lejáratig tartjuk, valamint a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisát alapul véve – tulajdonképpen azonos, ám a MÁP Plusznak megmaradt az az előnye, hogy gyakorlatilag költség nélkül, idő előtt is visszaváltható, így tulajdonképpen likvid eszköznek minősül.

A kincstár júniustól a korábbi sorozatoktól eltérően az inflációt követő új három- és ötéves lejáratú papírokat már csak 98 százalékos árfolyamon váltja vissza, így az infláción felül kínált 1,7 százalékos kamattal együtt is sokkal rosszabb feltételek mellett lehet értékesíteni lejárat előtt a kötvényeket.

A kincstárnak az lehetett a célja a drágítással, hogy még több pénzt tereljen a „szuperállampapírba”, hisz a többi futamidőn a visszaváltási költség nem változott. A MÁP Pluszt ugyanis a gáláns kamat mellett az teszi igazán vonzóvá a lakosság körében, hogy idő előtti visszaváltáskor alig 0,25 százalék a költség, ráadásul a kamatfizetési periódusban névértéken veszik vissza a papírt, így bármikor pénzénél lehet az ember. Azzal, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemelte a PMÁP visszaváltási díját, adódik a kérdés, hogy ez megtörténhet-e a MÁP Plusz esetében is. Az ÁKK elméletileg bármikor változtathat a visszavásárlás feltételein, sőt jogában áll szüneteltetni is azt.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható.