Ismét a hitelezéshez nyúlhat Erdogan

Ismét csökkenteni akarja a török kormány a bankok kötelező tartalékrátáját, hogy így pörgesse fel még jobban a hitelezést – nyilatkoztak kormányzati források a Bloombergnek. A készülő jogszabály emellett felhatalmazza a jegybankot, hogy egyes bankok számára saját hatáskörben állapítsa meg a kötelező tartalék szintjét. A források közölték: a bankok mérlege és eddigi hitelkihelyezései alapján fogják meghatározni a mutatót.

Ezzel úgy ösztönzik a hitelkihelyezést, hogy a többet hitelező vállalatoknak alacsonyabb lesz a rátájuk, ezzel szemben a kevesebbet hitelezőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A jogszabály előkészítési fázisban van, még megvitatja a törvény­alkotási és a költségvetési bizottság is, mielőtt beterjesztik az országgyűlésnek. A tervezet bevezetője szerint a gazdasági problémák orvoslása a cél, de elfogadásával és alkalmazásával szakértők szerint vélhetően csak tovább súlyosbodnak Ankara gazdasági problémái. Ahelyett, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő igyekezne tovább hűteni a gazdaságot és megfékezné a hitelezést, visszamenekül a már jól bejáratott, de sikertelen gazdaságösztönző megoldásba.

Törökország tavaly nyári devizaválsága, amikor a líra értékének több mint felét elvesztette, egyebek közt azért következett be, mert a kormányzat az állami tulajdonban lévő bankok felhasználásával tudatosan akkor is élénkítette a hitelezést, amikor már a túlfűtöttség konkrét jelei mutatkoztak.

Az alapkamatot tavaly vészintézkedésként 24 százalékra emelték, ezzel sikerült csökkenteni a hitelezési aktivitást, megtámasztani a líra jegyzését, és megfékezték a 25 százalékig gyorsuló inflációt.

Január óta azonban ismét csaknem 10 százalékkal nőtt a versenyszektor hitelállománya, az állami bankok folytatták, amit tavaly félbehagytak. Pedig 2018-ban a versenyszektor eladósodottsága elérte a GDP 170 százalékát, a vállalati szféra súlyosan le van terhelve devizahitelekkel.

A teljes cikk a hétfői Világgazdaságban olvasható