Egészen 2021-ig várathat magára a jegybanki szigorítás
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. A Monetáris Tanács döntését azzal indokolta, hogy a tartósabb inflációs tendenciák esetében a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második félévben beérkező adatok meghatározóak. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – tették hozzá.
A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni
– írta közleményében a testület. A befolyásoló tényezők közül kiemelték a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzését, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változását, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatását, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményeit.
A közleményben kifejtik: az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban az MNB várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, 2019 júliusában az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A tartósabb inflációs folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabban alakultak. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg:
az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.
A testület változatlanul arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, de élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.
Kényelmes helyzetből várhatják a jövőt
Ahogyan arról a Világgazdaság korábban beszámolt, az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban az MNB két okból kifolyólag is kényelmesebb helyzetbe került. Egyfelől a hazai árnyomás érezhetően csökkent az elmúlt hónapokban, és 2020-ban valamivel 3 százalék alá kerülhet az infláció. Noha a zöldség-gyümölcs árak elképesztő emelkedése kezd trenddé érni, ellenkező irányú, leszorító hatást gyakorol viszont a fogyasztói árindex alakulására az üzemanyagár, amely elemzői előrejelzések szerint a hordónkénti 50 dolláros jegyzésárat veszi célba.
Fotó: VG / Kallus György
A monetáris tanács tagjainak azonban azt is mérlegelniük kellett, hogy a külső környezet érezhetően rosszabbra fordult, amelyet a második negyedéves olasz vagy német gazdasági növekedési adatok, valamint a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek is alátámasztanak. A nagy jegybankok pedig a monetáris lazítás irányába fordultak, vagy fordulnak hamarosan, ami az MNB számára is nagyobb mozgásteret biztosít.
2021-ig kivárhat a jegybank
A monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, mind az EKB, mind a Fed kamatcsökkentést helyezett kilátásba
– közölte a döntést követően Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette, várhatóan a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését.
A Takarékbanknál arra számítanak, hogy a jegybank alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor lesz lehetséges, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre még nem kerül sor.
Legközelebb 2021-be folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak.
Növekszik a mozgástér
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lazító lépései és az Európai Központi bank (EKB) hasonló várható hozzáállása növelik a magyar jegybank számára is a mozgásteret, hogy kivárjon a következő lépésével. A forint gyengülésének mértéke sem gyakorol egyelőre olyan mértékű inflációs hatást, amely szigorító lépésre kényszerítené az MNB-t.
Matolcsyék nem rengették meg túlzottan a forintot
A magyar deviza nem igazán sínylette meg a Monetáris Tanács bejelentését:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.