A lakossági betétek tovább zsugorodtak

További bő harmincmilliárd forinttal csökkent a lakossági betétek állománya júliusban, a hónap végére 8635,3 milliárdot tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A tranzakciók egyenlege a jegybanki statisztikák szerint 37,2 milliárd forintos mínuszt mutatott a hetedik hónapban, vagyis ennyivel több pénzt vontak ki a betéteikből a háztartások, mint amennyit elhelyeztek.

A júliusi pénzkivonás mértéke már csak a töredéke volt az előző havinak, amikor 225,1 milliárdos mínuszt mutatott a szezonálisan nem igazított tranzakciós egyenleg, és nagyjából ugyanennyivel csökkent a lakossági betétek állománya is. Az utóbbi egyértelműen a lakossági szuperállampapír (MÁP Plusz) színre lépésének lehet az eredménye: a konstrukció június eleji megjelenését követően a háztartások hirtelen nagyobb mennyiségű pénzt vontak ki a betéteikből (is), majd az első roham után jócskán lelassult az ütem.

A MÁP Plusz megjelenése után eltelt első két hónap összességében igen erős mozgást hozott a lakossági betéteknél: a július végén kimutatott állomány 255,6 milliárd forinttal kevesebb a két hónappal korábbinál, a tranzakciós egyenleg pedig több mint 260 milliárd forintos negatív értéket mutat. Az MNB adatai szerint leginkább a látra szóló és a folyószámlabetéteket érintette a pénzkivonás: ezek állománya két hónap leforgása alatt 2,8 százalékkal – bő 181 milliárddal – 6184,7 milliárd forintra csökkent, de több mint 86 milliárd forinttal olvadt az éven belüli futamidőre lekötött betétek mennyisége is. Figyelemre méltó, hogy a két éven túli futamidőre elhelyezett betétek állománya csaknem 17 milliárd forinttal gyarapodott május és július vége között, és elérte az 1061 milliárd forintot.

Kevésbé, de érintették a mozgások a devizabetéteket is: ezek állománya 1189,6 milliárd forintot ért el július végén, ami mindössze 0,8 milliárd forinttal volt kevesebb a két hónappal korábbinál.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja