Szívja az alapok pénzét a szuperállampapír

Októberben is folytatódott a pénzkivonás a befektetési alapokból, és a hozamkörnyezet sem kedvezett a befektetőknek, a hazai alapokban kezelt eszközállomány 0,6 százalékkal, 6191 milliárd forintra csökkent.

A megtakarítók 29 milliárd forintnyi tőkét váltottak vissza, és 11 milliárd forintot tett ki az összesített hozamveszteség. A tőkekiáramlás immár fél éve töretlen, május végétől mintegy 327 milliárd forint távozott az eszközosztályból, nem függetlenül a júniustól elérhető Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) elszívó hatásától.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nyilvántartása szerint

az új lakossági szuperállampapírból október végéig 2500 milliárd forintot jegyeztek le, a jegybank július végi becslése szerint a MÁP Plusz vásárlásának legalább 13 százaléka származik a befektetési jegyek visszaváltásából.

Amennyiben ez a trend folytatódott – a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és az ÁKK legfrissebb adatainak összefésülése erre enged következtet­ni –, akkor a befektetési alapok tőkevesztése mögött szinte teljes egészében a MÁP Plusz állhat.

A megtakarítók szeme előtt vélhetően az ötéves távon évi csaknem 5 százalékos „kockázatmentes” hozam lebeghet, pedig az MNB az inflációs jelentésében a jövő évre vonatkozóan 3,4, 2021-re pedig 3,3 százalékos inflációval számol, így a MÁP Plusz mindössze 1,55-1,65 százalékos reálhozamot kínálhat a befektetőknek a következő években.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható