A vállalkozások életét három fontos ismérvnek kell meghatároznia – vélekedett Gion Gábor. Az első elvárás, hogy az üzlet növekedjen, a második, hogy nyereséges legyen és – harmadszorra – , hogy a fejlődést fenntartható módon tudják ezt megtenni. A legnagyobb kihívást ez utóbbi jelenti, mivel az előző két ismérv rövidtávúságot eredményez és elnyomja a fenntarthatóságot.
Bár ma már mind több cég felismeri a fenntarthatóság és a felelős üzleti magatartás fontosságát, ám fontos, hogy jó példákkal, iránymutatásokkal segítsük az érintett vállalkozásokat – érvelt a konferencia fontossága mellett az államtitkár.
Azokba az országokba, ahol kellő súlyt fektetnek a felelős üzleti magatartásra, szívesebben mennek a beruházók, hiszen jobban számolhatnak az egyenlő versenyfeltételekkel, hosszabb távra tudnak tervezni
– hangsúlyozta Gion Gábor, aki szerint a felelős magatartás a vállalatok számára is megtérül, az etikus magatartás vonzerőt jelent a fogyasztók számára, ezért mindenképpen versenyképességi tényezőnek tekinthető.
Christine Kaufmann, az OECD felelős munkacsoportjának elnöke egyetértett azzal, hogy nem beszélhetünk eleget a felelős üzleti magatartásról. Magyarország gazdasági kilátásai jók, a gazdaság erősödik, a bérek emelkednek – idézte. Ám a gazdasági növekedés ugyanakkor nem önmagától eredendő cél – utal arra a szakember, hogy a gazdasági eredmények fő célja a társadalmi jólét kell, hogy legyen.
Jó szakpolitikák a jobb élet érdekében
– idézte az OECD alapelvét a szakember, aki szerint a fenti célok érdekében tett javaslatokat az OECD Magyarországnak a fenntartható fejlődés, a vállalkozások felelős működésének javítása érdekében.
Az OECD irányelve a multinacionális vállalatok számára 1976 óta szabályozza a fenntarthatósági feladatokat – az irányelvek felülvizsgálatára utoljára 2013-ban került sor. Az irányelv kiindulópontja az, hogy az üzleti tevékenység kihatással bír a Föld és a társadalom életére. Az elvárásokat a fentiek miatt minden vállalkozásnak be kell tartania.
Fontos, hogy a tevékenységeket átvizsgáljuk, illetve, ha negatív hatásokat tapasztalunk, az irányelv a kártalanításra vonatkozó előírásokat is tartalmaz.
A nagy kérdés, hogyan tudjuk úgy átalakítani az irányelveket úgy, hogy a vállalkozások megértsék és alkalmazni tudják ezeket az alapelveket. A legfontosabb feladat, hogy a vállalkozókat rábírjuk, mérjék és értékeljék azt, hogy tevékenységük miként hat a környezeti és társadalmi környezetre – mondta Christine Kaufmann. Ennek a legfőbb eszköze a folyamatos átvilágítás. Ez az előírás egyre több országban kötelező folyamat – hamarosan az EU is jogszabályban írja majd elő a feladatokat – emlékeztetett a munkacsoport elnöke, hozzátéve, hogy Magyarország aláírta, hogy 2023-ban végrehajtja az irányelvben szereplő nemzeti átvilágítást. Az OECD egy friss kiadvánnyal segíti az alapelveknek megfelelő általános átvizsgálást – az iránymutatás magyar nyelvű változata fordítás alatt van. Az általános előírások mellett bizonyos szakma-specifikus előírások megfogalmazására is szükség volt – mondta Christine Kaufmann.
Magyarország számára – miután az ország rendkívül integrálódott az uniós termelésbe – ezen irányelvek alkalmazása kiemelten fontos lehet – mondta az OECD munkacsoport elnöke.
Christine Kaufmann példaként arról beszélt, hogy az autóipar például jelentősen felülreprezentált hazánkban – ennek kapcsán a gyártáshoz szükséges bizonyos ásványi anyagok (pl. titánium) felhasználasa messze a világ átlag feletti – így Magyarországot is érintheti az ásványvagyon feletti felelős gazdálkodásra vonatkozó irányelvek alkalmazása és annak hatása. Újabb példaként mondta el a szakember, hogy a mezőgazdaság a magyar export 8 százalékát képviseli, ezért fontos a mezőgazdasági irányelvekről szóló szabályok alkalmazása is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.