Csökkenéssel zártak a nyugat-európai tőzsdék

Túlnyomórészt csökkenéssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken, miután kiéleződtek a geopolitikai feszültségek amiatt, hogy az amerikai hadsereg légicsapásokat mért Bagdadra, Iránhoz köthető célpontok ellen.

A páneurópai indexek közül

New Yorkban az európai tőzsdezárás idején

A befektetők kockázatvállalási hajlandóságát visszavetette az amerikai-iráni kapcsolatok kiéleződése. Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője kemény válaszlépést ígért, miután az amerikai légicsapásokban életét vesztette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.

A kiélezetté vált közel-keleti helyzet miatt romlott a nemzetközi befektetői hangulat, a nyugat-európai tőzsdeindexek többsége csökkent, a magyar tőzsde mérsékelt eséssel zárta a hetet. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 89 pontos, 0,19 százalékos csökkenéssel zárt pénteken.

A közel-keleti helyzet felforrósodása felhajtotta a válságok idején biztos menedéknek számító eszközök, valamint a kőolaj árát. A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára közel 5 százalékos pluszban is állt napközben.

Este fél hatkor a márciusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként már „csak” 2,82 százalékos pluszban, 68,12 dolláron, a februári szállítású WTI pedig 2,40 százalékos nyereségben, 62,65 dolláron forgott. Napi csúcsán a Brent 69,48 dolláron, a WTI pedig 64,08 dolláron állt.

A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára februári szállításra 1,58 százalékkal, 1552,25 dollárra kúszott fel.

Egy euróért 1,1179 dollárt adtak a nemzetközi bankközi piacon, 0,09 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz.