Az MNB már 110 fintech vállalatot azonosított

Szombath Anikó, a jegybank digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója szerint a Fintech szolgáltatások igénybevétele világszerte dinamikusan növekszik, a legtöbb innovációt jelenleg a lakossági szolgáltatásokra irányul. A szakember jelezte, komoly kihívást jelentenek a BigTech, amelyek szinte mindegyike már belekezdett valamilyen Fintech fejlesztésbe.

Szabályozói szempontból komoly kihívást jelent a digitalizációs Fintech megoldások elterjedése: egyrészt támogatni kell az új innovációkat, másrészt a pénzügyi rendszer stabilitását és a fogyasztóvédelmet is szavatolni kell. Emellett arra is figyelni kell, hogy a piaci szereplőkre azonos elbírálás vonatkozzon. A Világgazdaság és a Raiffeisen kérdést is intézett a tájékoztatón azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megoldani az azonos elbírálást érvényesíteni, akkor amikor a magyar szabályozást a határon átnyúló szolgáltatást végző és a nem EU-szolgáltatók nem kell, hogy alkalmazzák – így például nekik nem kell megfizetniük a tranzakciós illetéket, illetve a hazai bankokra vonatkozó szigorú előírásoknak is csak egy része érvényesíthető velük szemben. A jegybanki szakértők válaszából, azt tűnt ki, hogy az MNB csak azokkal a szervezetekkel szemben tud bármilyen lépést is tenni, akik legalább licencért folyamodtak a magyar felügyeleti hatósághoz. A nemzetközi szabályozás is igen heterogén egyébként: vannak e tekintetben nagyon aktív felügyeletek, saját értékelésük szerint a magyar jegybank is ezek közé tartozik.

A tranzakciós illetékre lapunk külön is rákérdezett.

Az MNB eredménynek tartja, hogy a 20 ezer forint alatti elektronikus utalásoknál már nem kerül kivetésre az illeték.7

Ennek kapcsán az azonnali fizetési rendszer bevezetésével párhuzamosan az MNB bátorítja és várja a bankoktól, hogy térjenek át a csomagárazásra – erre egyre több kezdeményezés van.

2019 végén Magyarországon több, mint 110 FinTech vállalat tevékenykedett, 5 ezer munkavállaló dolgozott ezeknél a cégeknél, amelyek összességében 120 milliárd forintos árbevételt realizáltak, az árbevétel-arányos adózott eredménye ezen cégeknek tavaly 8 százalék fölé emelkedett, a szektor ROE mutatója 20 százalék fölött alakult. Az érintett cégek 86 százaléka magyar mikro- és középvállalat, a fejlesztőcégek 90 százaléka B2B szolgáltatást nyújt.

Szombath Anikó elmondta: a hazai bankrendszerben a digitalizáció az MNB értékelése szerint közepes szintű, a belső működés digitalizációja megfelelő, ám a külső partnerek felé felmutatott digitális szolgáltatások terén még komoly fejlődésre van lehetőség – leginkább a számlanyitás és a személyi hitelek terén érződik komoly fejlődés. Ugyanakkor a vállalati hitelek területén lényegében nem történt elmozdulás. A jegybank szerint a pénzügyi szolgáltatóknak proaktívnak kell lenniük, fel kell kelteniük az igényt a digitális szolgáltatások iránt.

A digitális fejlesztéseket a koronavírus-járvány katalizálhatja – mind a FinTech, mind a banki- biztosítói, tőkepiaci oldalon komoly késztetés van a digitális szolgáltatások fejlesztésére – válaszolták a szakértők az Mfor.hu kérdésére, hozzátéve, tavaly azt is felmérték, milyen a szolgáltatóknál a távmunka szerepe – s azt tapasztalták, hogy a bankoknál szinte kivétel nélkül megoldott ez – az éles vizsga a napokban zajlik.

A jegybanki szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a digitális megoldások a kibertámadások növekedését is magukkal vonják.

Az MNB a Nemzeti Kibervédelmi Intézet adatait idézi, amely szerint a kibertámadások 58 százaléka adathalász támadás volt, 17 százalékot a kártevő szoftverek jelentették.