Nyugalom honol a régió kötvénypiacain

Az új koronavírus az államkötvények piacán is rendkívüli helyzetet teremtett. A válság megdöbbentő sebességgel robbant be, és nagyon gyors válaszokra késztette a döntéshozókat szerte a világon. A kínálat az állampapírpiacon ebben helyzetben igen gyorsan megemelkedik, hiszen a segélyprogramok és a kieső adóbevételek miatt az államoknak pénzre van szükségük. Gyorsan, sok pénzre. Számításaink szerint régiónkban az idén a költségvetési hiányok a tavalyihoz képest átlagosan körülbelül a GDP 6 százalékával fognak romlani, mindez pedig az év elején feltételezett szinthez képest durván 70-80 milliárd euróval dobja meg az államok finanszírozási igényét.

Márciusban még nagy volt a fejvakarás, hogy ki lesz képes mindezt finanszírozni, ki fog ennyi kötvényt megvenni. Különösen a régióban volt éles a kérdés, hiszen például az Egyesült Államokban vagy az euróövezetben a központi bankok könnyebben nyúlhatnak a mennyiségi lazítás eszközéhez. Azonban a helyzet súlyossága azt diktálta, hogy a régióban is hasonló lépéseket tegyenek a jegybankok, legalábbis a többségük. Az elmúlt két hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek az erőfeszítések kifejezetten hatásosak. Tehát a fejlődő piacokon belül a régiós országok külön kasztot képeznek, hiszen a legtöbbjük képes olyan vagy hasonló fegyvereket bevetni, mint amilyenekre korábban csak a nagy, fejlett jegybankok mertek vállalkozni.

Külön úton járnak a csehek

Lengyelország lépett fel eddig a leghatározottabban, hiszen a jegybank már több mint 50 milliárd zloty értékben vásárolt állampapírokat, és további, közel 22 milliárd zloty értékben a fejlesztési bank és a PFR fejlesztési alap kötvényeiből is vásárolt. Ez összesen mintegy kétszeresen haladja meg idén a szokásos aukciókon kibocsátott állampapírok mennyiségét. A magyar jegybank más módszert választott, amely végül is elég erősnek bizonyult: három- és ötéves fedezett hitelét a bankok nagymértékben veszik igénybe, amivel ráadásul az elsődleges piacon tudja az MNB indirekt módon javítani a keresletet, nemcsak a másodpiacon. Később az MNB is nekilátott a másodpiaci vásárlásoknak, összesen most már 100 milliárd forint feletti értékben vett államkötvényeket. A horvát jegybank is vásárolt közel 15 milliárd kunányi állampapírt az idén. A román jegybank is beavatkozik a másodpiacon, azonban ennek mértékét az NBR nem közli.

Nem mindenhol volt azonban szükség a régióban jegybanki állampapír-vásárlásra, enélkül is sikerült a megemelkedett kötvénykibocsátást abszolválni. Ilyen hely Csehország: a jegybank jelentős kamatcsökkentést hajtott végre, a csökkenő kamatvárakozásokra pedig a befektetők nagymértékű állampapír-vásárlással reagáltak. Ennek következtében annyira jól sikerültek a cseh állampapír-aukciók, hogy a legutóbbi alkalommal a pénzügyminisztérium már elutasította a kereslet négyötödét. A cseh kormány csak az idén már majdnem 500 milliárd koronányi egyéves vagy hosszabb állampapírt értékesített a Bloomberg szerint, ami több mint a GDP 8 százaléka. Persze ebben segített az is, hogy a jegybank azért belengette a mennyiségi lazítást, de tény: eddig nem élt vele.

A szerző az Erste Bank Hungary Zrt. kelet- és közép-európai régiójának deviza- és kamatstratégája

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható