Használt a pánik a tőzsdeüzemeltetőknek

A Budapesti Értéktőzsde tőzs­dei bevezetése egyelőre csak terv, a régiós börzék többsége azonban már most is nyilvános részvénytársasági formában működik, időközi beszámolójuk pedig jó betekintést ad a környező országok tőkepiacainak működésébe.

A pandémia gazdasági hatásainak eddigi egyik legnagyobb kárvallottja a pénzügyi szektor volt, a tőzsdéket működtető vállalkozások azonban még profitálni is tudtak a pánik miatt megnövekvő piaci volatilitásból.

A Bukaresti Értéktőzsde árbevételét 10 százalékkal 19,6 millió lejre növelte a román börzén az első fél évben megugró kereskedési forgalom, a működési eredmény pedig még ennél is dinamikusabban, majdnem 40 százalékkal emelkedett – derül ki a társaság tegnapi beszámolójából. A pénzügyi eredmény ugyan 23 százalékkal zsugorodott a lej leértékelődése miatt, a megerősödő árbevétel azonban bőven ellensúlyozni tudta a negatív árfolyamhatást, és 2020 első hat hónapját 11 százalékkal magasabb, 4,24 millió lejes profittal zárta a tőzsdeoperátor.

Hasznot húzott a parkett megnövekedett forgalmából a lapjait már július végén felfedő Zágrábi Értéktőzsde (ZB) is. A horvát tőzsde részvényforgalma csaknem duplájára nőtt a fél év alatt, a teljes terméklista kereskedési volumene pedig 72 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A jelentősen élénkülő tőkepiaci aktivitás révén a ZB bevétele 22 százalékkal 13,8 millió kunára ugrott. A tőzsdei jutalékokból és tagdíjakból származó bevételek 64 százalékkal emelkedtek, a forgalombantartási díjakból bő ötödével, az adatértékesítésből pedig 9 százalékkal magasabb forgalma származott a börzének.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja!