Szűk esztendők elé nézhet a Mol
Pesszimista tőkepiaci hangulatban folytatódott a Mol-részvények lejtmenete, tegnap az erős támasznak vélt 1600 forintos szintet is letörte a kurzus, egyre inkább közelítve a márciusi 1500 forintos mélyponthoz. Az olajtársaság gyenge szereplésében közrejátszhatott az Erste friss elemzése is, amelyben meglehetősen borús képet fest az olajipar és a Mol kilátásairól.
Az osztrák pénzintézetnél úgy látják, a szénhidrogén-termelők a kínálat szűkítésével és a fölösleges kapacitásaik bezárásával viszonylag gyorsan alkalmazkodtak a járványhelyzet okozta keresletcsökkenéshez. A piaci folyamatokat a tapasztalatok szerint lassabban lekövető finomítói és a petrolkémiai ágazatban viszont még legalább két-három évre van szükség ehhez, addig pedig az árrések is nyomás alatt maradhatnak.
Az olajkereslet jövőre jelentősen növekedhet, de még ezzel együtt is elmaradhat a válság előtti napi százmillió hordós átlagfogyasztástól. Az olajár csak 2023-ban térhet vissza a 60 dolláros szintre, a finomítói árrés pedig 2024 környékén emelkedhet a korábbi várakozásoknak megfelelő szintre.
Mindebből adódóan az Erste a kutatás-termelést pillanatnyilag jobb befektetésnek tekinti, mint az olajfeldolgozást és -kereskedelmet, ez pedig kifejezetten kedvezőtlen a downstream marzsainak alakulására érzékeny Mol számára.
A magyar olajipari társaságtól ezért már negatív eredményt vár az idén az Erste, és még a következő három évben is jócskán elmaradhat a tavalyi teljesítményétől. Az osztrák hitelintézet ágazati elemzői a harmadával, az eddigi 2640-ről 1760 forintra vágták vissza a Mol-papírok 12 havi célárát, vételi ajánlásukat pedig ezzel összhangban tartásra rontották. Az Erste pesszimistának számít a magyar olajcéget követő elemzők körében, a Reuters konszenzusa szerint a célárak átlaga 2253 forint, nyolc vételi, négy tartási és egy eladási ajánlás mellett.
Az elemzést készítő Pletser Tamás szerint hiányzik az igazi részvényárfelhajtó erő is a Molnál. A horvát állam ellen a washingtoni döntőbíróságon zajló perben továbbra sem született döntés a Mol kárpótlásáról (akár százmillió euró nagyságrendű összeg illetheti meg a magyar vállalatot). Nem kedvez az árfolyamnak az sem, hogy a Mol még nem határozott a 2019-es osztalék kifizetéséről, holott az igazgatóság szeptemberre ígért döntést ez ügyben. Az olajipari szakértő szerint ez arra utal, hogy a vállalat már nem is fog osztalékot fizetni a tavalyi év után.
Az iparág megítélését némileg javíthatják az Amerikai Energiainformációs Hivatal múlt heti olajkészletadatai, amelyek kedvező folyamatokról tanúskodnak. A legnagyobb termelők és fogyasztók közé tartozó Egyesült Államok nyersolajkészletei a magasabb importmennyiség ellenére is 1,6 millió hordóval 494,4 millió hordóra apadtak a szeptember 18-án zárult héten, miközben az elemzők ennél nagyobb, 2,3 millió hordós csökkenésre számítottak. Egy héttel korábban még 4,4 millió hordóval csökkent a tárolókban lévő mennyiség.
A finomítóknak leginkább fejfájást okozó desztillátumkészletek – a dízel- és a fűtőolaj is ezek közé tartozik – 3,4 millió hordóval 175,9 millió hordóra mérséklődtek. A tényadat kellemes meglepetést okoz, a szakértők ugyanis egymillió hordós többlettel kalkuláltak, míg a benzintartalékok előző héten regisztrált 400 ezer hordós fogyása 4 millió hordóra ugrott. A javuló fogyasztási számokról árulkodó jelentés nyomán az amerikai típusú kőolaj, a WTI jegyzése tegnap délután is a 40 dolláros szintet közelítette, míg az északi-tengeri Brent jegyzése 41,8 dollárig kúszott fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.