Szűk esztendők elé nézhet a Mol

Pesszimista tőkepiaci hangulatban folytatódott a Mol-részvények lejtmenete, tegnap az erős támasznak vélt 1600 forintos szintet is letörte a kurzus, egyre inkább közelítve a márciusi 1500 forintos mélyponthoz. Az olajtársaság gyenge szereplésében közrejátszhatott az Erste friss elemzése is, amelyben meglehetősen borús képet fest az olajipar és a Mol kilátásairól.

Az osztrák pénzintézetnél úgy látják, a szénhidrogén-termelők a kínálat szűkítésével és a fölösleges kapacitásaik bezárásával viszonylag gyorsan alkalmazkodtak a járványhelyzet okozta keresletcsökkenéshez. A piaci folyamatokat a tapasztalatok szerint lassabban lekövető finomítói és a petrolké­miai ágazatban viszont még legalább két-három évre van szükség ehhez, addig pedig az árrések is nyomás alatt maradhatnak.

Az olajkereslet jövőre jelentősen növekedhet, de még ezzel együtt is elmaradhat a válság előtti napi százmillió hordós átlagfogyasztástól. Az olajár csak 2023-ban térhet vissza a 60 dolláros szintre, a finomítói árrés pedig 2024 környékén emelkedhet a korábbi várakozásoknak megfelelő szintre.

Mindebből adódóan az Erste a kutatás-termelést pillanatnyilag jobb befektetésnek tekinti, mint az olajfeldolgozást és -kereskedelmet, ez pedig kifejezetten kedvezőtlen a downstream marzsainak alakulására érzékeny Mol számára.

A magyar olajipari társaságtól ezért már negatív eredményt vár az idén az Erste, és még a következő három évben is jócskán elmaradhat a tavalyi teljesítményétől. Az osztrák hitelintézet ágazati elemzői a harmadával, az eddigi 2640-ről 1760 forintra vágták vissza a Mol-papírok 12 havi célárát, vételi ajánlásukat pedig ezzel összhangban tartásra rontották. Az Erste pesszimistának számít a magyar olajcéget követő elemzők körében, a Reuters konszenzusa szerint a célárak átlaga 2253 forint, nyolc vételi, négy tartási és egy eladási ajánlás mellett.

Az elemzést készítő Pletser Tamás szerint hiányzik az igazi rész­vényárfelhajtó erő is a Molnál. A horvát állam ellen a washingtoni döntőbíróságon zajló perben továbbra sem született döntés a Mol kárpótlásáról (akár százmillió euró nagyságrendű összeg illetheti meg a magyar vállalatot). Nem kedvez az árfolyamnak az sem, hogy a Mol még nem határozott a 2019-es osztalék kifizetéséről, holott az igazgatóság szeptemberre ígért döntést ez ügyben. Az olajipari szakértő szerint ez arra utal, hogy a vállalat már nem is fog osztalékot fizetni a tavalyi év után.

Az iparág megítélését némileg javíthatják az Amerikai Energiainformációs Hivatal múlt heti olajkészletadatai, amelyek kedvező folyamatokról tanúskodnak. A legnagyobb termelők és fogyasztók közé tartozó Egyesült Államok nyersolajkészletei a magasabb importmennyiség ellenére is 1,6 millió hordóval 494,4 millió hordóra apadtak a szeptember 18-án zárult héten, miközben az elemzők ennél nagyobb, 2,3 millió hordós csökkenésre számítottak. Egy héttel korábban még 4,4 millió hordóval csökkent a tárolókban lévő mennyiség.

A finomítóknak leginkább fejfájást okozó desztillátumkészletek – a dízel- és a fűtőolaj is ezek közé tartozik – 3,4 millió hordóval 175,9 millió hordóra mérséklődtek. A tényadat kellemes meglepetést okoz, a szakértők ugyanis egymillió hordós többlettel kalkuláltak, míg a benzintartalékok előző héten regisztrált 400 ezer hordós fogyása 4 millió hordóra ugrott. A javuló fogyasztási számokról árulkodó jelentés nyomán az amerikai típusú kőolaj, a WTI jegyzése tegnap délután is a 40 dolláros szintet közelítette, míg az északi-tengeri Brent jegyzése 41,8 dollárig kúszott fel.