Erősödött a forint a jegybank lépésére

Különösen érdekesnek ígérkezik a hét második fele az euró-­forint piacán – kommentálta a Világgazdaságnak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi döntését a kamatokról. Nem változtatott az irányadó kamatszinten az MNB,

az alapkamat továbbra is 0,6 százalék, az egynapos betéti kamat mínusz 0,05 százalék.

A jegybanki közlemény sem tartalmazott meglepetést, a legfontosabb üzenet az volt, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

A döntés alapvetően megfelelt a várakozásoknak, utána a forint előbb még csak kismértékben, délután viszont meredeken erősödött, és a 364,5-es szint alá került.

A figyelem a csütörtöki egyhetes betéti tenderre irányul, tulajdonképpen már ez az eszköz tekinthető a tényleges irányadó kamatlábnak

– mondta Pálffy, aki szerint jóval nagyobb a valószínűsége, hogy 0,75 százalékon fogad be ajánlatokat az MNB, de a későbbiekben nem lehet kizárni a további szigorítást, ha például megdől a szeptemberben látott féléves rekord az euró-forint árfolyamban (366,4 forint volt az akkori csúcs). A bank elemzői ugyanis úgy vélik, amíg a globális kockázatkerülés kitart, sem a 15 bázisponttal 0,75 százalékra megemelt betéti kamatszint, sem az inflációs kilátások javulása nem képes 360 alá vinni az euró forintárfolyamát. Szigorításra a 370-es rekord átlépése után lehetne nagyobb eséllyel számítani.

Kedvezőtlen a hazai deviza kilátásait illetően, hogy a piaci szereplők alapvetően további gyengülést várnak, ez látható a long pozíciók nagyobb arányából. A forinttal ezúttal együtt gyengülnek a régiós devizák is, ilyenkor kisebb a nyomás az MNB-n, kevésbé indokolt a beavatkozás, vagyis a rövid oldali hozamok felfelé való elmozdítása. Izgalmas lehet a péntek is, a kereskedési szünnapokon hagyományosan nagyobb a volatilitás, és általában gyengül a hazai deviza árfolyama. Nem lesz itthon bankközi piac sem, ha a nemzetközi hangulat romlik, a jegybank Londonon keresztül tud beavatkozni, vagyis forintot vásárolni

– mondta a Raiffeisen szakértője.

A 370-es euró-forint árfolyam lehet a lélektani határ a jegybanknak a monetáris beavatkozásra – mondta lapunknak Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint valamivel magasabb, 375-380-as kurzus ösztönözheti lépésre az MNB-t, és elsősorban nem az alapkamat emelésével, hanem más eszközökkel szigorítana a jegybank. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője rámutatott: az infláció és a forintárfolyam együttes alakulásától függ a jegybanki reakció. A hazai fizetőeszköz esetleges gyors leértékelődése az egyhetes betéti kamat emelésére ösztönözheti az MNB-t. A szakértő hozzátette: a szeptemberben 3,4 százalékra csökkenő infláció ugyan ad némi mozgásteret a monetáris politikának, ám a maginfláció továbbra is magas, valamint a vírushelyzet forintgyengítő hatása következtében nem várható lazítás.

A várakozásoknál alacsonyabb szeptemberi infláció szerintünk nem nyit teret a monetáris lazításnak, mivel az éves fogyasztói árindex a 3 százalékos jegybanki cél felett alakul

– fűzte hozzá Varga Zoltán. Az egyhetes betéti kamat várhatóan 0,75 százalék marad: a meglepően alacsony fogyasztói árindex nem enyhített a forintra nehezedő nyomáson, ennek okát a járványhelyzet romlásában kell keresni. A következő adatokban látható lesz, hogy a keresletcsökkenés dezinflációs hatása vagy a gyenge forint inflációs hatása erősebb-e. A szakértő leszögezte: nincs tere lazításnak, az év végéig vagy marad a jelenlegi monetáris politika, vagy szigorító intézkedések jöhetnek.