A befektetők figyelmét ismét a kínai tőzsdék kötik le

Ismét a kínai tőzsdék felé fordultak a befektetők. Az Ant csoport elsődleges részvénykibocsátásának sokkoló felfüggesztése miatt felszabadult tőke, valamint az, hogy szinte bizonyosan Joe Biden lesz az amerikai elnök, erős hátszéllel támogatja egy, a koronavírus-járványból gyorsan talpra álló gazdaság részvénypiacait.

A kínai hatóságok kedden, két nappal azelőtt torpedózták meg az Ant csoportnak, a világ legnagyobb online és mobilfizetési platformja, az Alipay tulajdonosának a részvénykibocsátását, hogy a papírokkal elkezdődött volna a kereskedés a sanghaji és a hongkongi tőzsdén.

A vállalat 37 milliárd dollárt gyűjtött a részvényjegyzési időszakban, amivel minden idők legnagyobb tőzsdei kibocsátását hajtotta volna végre.

A részvénykibocsátás felfüggesztéséről hozott döntés előtt pár nappal Jack Ma, az Ant alapítója nyilvánosan bírálta az ország pénzügyi felügyeleti hatóságait és a bankokat, idejétmúltnak nevezve a kínai pénzügyi szabályozást.

Ahogy ez a sok milliárd dollár felszabadult és visszaáramlott a piacra, a befektetők kénytelenek voltak más lehetőségeket keresni elhelyezésükre, és ennek eredménye, hogy a héten történelmi csúcsra ért olyan internetes kiskereskedelmi vállalatok árfolyama, mint a Meituan és a JD.com.

Pénteken a Hongkongban jegyzett 30 legnagyobb technológiai vállalat árfolyammozgását tükröző index, a Hang Seng TECH értéke 8,2 százalékkal haladta meg az egy héttel korábbit.

A kínai részvények iránti új lelkesedés nem korlátozódik Hongkongra.

A hongkongi tőzsde adatai szerint a külföldi befektetők november első öt kereskedési napján nettó 21,42 milliárd jüan (3,24 milliárd dollár) értékben vásároltak kínai A-osztályú részvényeket.

A befektetők a belső kereslet újjáéledésére és a gazdaságot támogató kormányzati politikákra számítva olyan vállalatok részvényeit vásárolták, mint a likőröket gyártó Kweichow Moutai,

vagy éppen a világ legnagyobb felső kategóriás monokristályos napelem-gyártója, a LONGi Green Energy Technology.

Ezek a külföldi befektetők augusztusban és szeptemberben nettó eladók voltak, és októberben csak kis értékű vásárlásokat hajtottak végre a sanghaji és a hongkongi tőzsdét összekapcsoló rendszerben, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek is vásároljanak kínai részvényeket.

A kínai részvénytőzsdéket és a jüan árfolyamát támogatja az is, hogy nagy eséllyel Joe Biden váltja az elnöki székben Donald Trumpot,

ő pedig a várakozások szerint kevésbé konfrontatív politikát folytat majd Kína viszonylatában.

A kínai részvények már így is jobban teljesítettek az idén, mint amerikai társaik, mivel a világ második legnagyobb gazdaságát kevésbé vetette vissza a koronavírus-járvány, és a fellendülés töretlenül folytatódik.

A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe az idén több mint 19 százalékkal kapaszkodott feljebb, míg az 500 legnagyobb tőkeértékű amerikai vállalat teljesítményét követő S&P 500-as mutató kevesebb mint 9 százalékkal.

A Morgan Stanley amerikai befektetési bank továbbra is túlsúlyozott pozícióban tartja Kínát a feltörekvő piacok körében, miközben a kínai vállalatok nyereségességének javulása folytatódik.

Döntő fontosságú lesz a kínai vállalatok történelmi csúcsok közelében járó értékének támogatásában a friss tőke beáramlása. Az idei év első tíz hónapjában a kínai A-osztályú részvények piacán 325 új részvénykibocsátás történt 542,5 milliárd jüan értékben, ami az előző év azonos szakaszával összevetve több mint háromszoros emelkedés.