Pezseg az európai fizetési piac

A hírügynökségek két jelentős üzleti tranzakciókról számoltak be tegnap. Az egyikben a növekedési hormont az utóbbi hónapokban rendesen túladagoló olasz Nexi játszotta a főszerepet, amely hat héttel ezelőtt az állami tulajdonú Cassa Depositi e Prestiti (CDP) bankház portfóliójához tartozó SIA-val lépett fúzióra a szürkegazdaság kifehérítésén dolgozó Róma hathatós támogatásával.

A két olasz fintech óriás részvénycserés ügylet révén kelt egybe, a közös cégben a Nexinek 70, a SIA-nak 30 százalékos részesedése lesz – ha megkapják a versenyhatósági engedélyeket.

Már akkor pedzegették, hogy itt nem állnak meg, s nem sokkal később meg is nevezték első közös célpontjukat, a skandináv online fizetési piacot uraló dán Netset. Amíg a Nexi–SIA-fúzió nyélbe ütéséhez másfél év kellett, addig a dánokkal hetek alatt sikerült megegyezni. A Nexi a SIA-t 4,6 milliárd, a Netset 7,8 milliárd eurós részvénycsereügylettel integrálja a portfóliójába, a trió együtt húszmilliárd euró körüli piaci értéket képvisel, idei egyesített bevételük eléri a 2,9 milliárd eurót, amiből másfél milliárd lehet a profit – írja a Reuters. A fúziókkal évi 320 milliós euró kiadást spórolhatnak meg. Költségeik ettől függetlenül lesznek, igaz, akvizíciós kiadásokról lehet majd ismét beszélni, mivel a Nexi Kelet-Közép-Európában keres a terjeszkedéséhez megfelelő célpontokat.

A megegyezés értelmében a Nexi frissen kibocsátott részvényekkel fizet a Netsért, amely 24 hónapos tartási kötelezettséget vállalt a papírokra, s 31 százalékos részesedése lesz a Nexi–Nets–SIA csoportban. A legnagyobb egyéni részvényes viszont az olasz állami CDP lesz 17 százalékos pakettel.

A Nexinek szerencséje is volt, mert a Nets felől érdeklődő, az olaszoknál négyszer akkora piaci értéket képviselő amerikai Global Payments a koronavírus második hullámától megriadva visszalépett az ajánlattételtől, a francia Worldline energiáit pedig a POS-terminál-gyártó Ingenico integrálása köti le. A csoporttá bővülő fintech cégeket a Nexi vezérigazgatója, Paolo Bertoluzzo fogja össze, és ragaszkodnak a milánói tőzsdei jelenlétükhöz is.

A tegnap bejelentett másik üzlet megkötéséhez két hét is elég volt. A PNC Financial Services Group 11,6 milliárd dollárt fizet készpénzben a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) egyesült államokbeli üzletágáért. Ez a 2008-as pénzügyi válság óta a második legnagyobb bankvásárlás Amerikában. A csúcsot 28 milliárd dollárral tavaly óta tartja a BB&T és a SunTrust Banks fúziójával létrehozott Truist Financial. A PNC az ügylet révén 560 milliárd dollárt kezelő, minden második amerikai államban jelen lévő bankóriássá növi ki magát.

Számításaik szerint 2022-ben adózott eredményük 21 százalékát már a BBVA-üzletág hozza majd.

A PNC-t nem befolyásolta az elnökválasztás körüli zűrzavar, meggyőződésük, hogy a hozzájuk hasonló szereplők terjeszkedését a Trump-érában elősegítő enyhe szabályokon és az alacsony adókulcsokon a Biden-adminisztráció sem változtat jelentősen, így a „kicsiknek” marad esélyük felzárkózni és versenyezni olyan gigászokkal, mint a JPMorgan vagy a Wells Fargo. A BBVA profittermelésében az amerikai leánynak marginális szerepe volt már, ezért döntöttek az eladásáról.