BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Év eleji hajrát nyitott az EHEP

A tavaly leggyengébben muzsikáló hazai részvény került ma a BÉT nyertesek listájának élére. Tőke és tevékenység nélkül.

A tavaly leggyengébben muzsikáló hazai részvény került ma a BÉT nyertesek listájának élére. Tőke és tevékenység nélkül.

Akár meglepő is lehetne, hogy azt a kispapírt tépik január elején, amelynek az előző évben 85 százalékkal zsugorodott a kapitalizációja. Kora délután már közel 37 milliós forgalommal, néha majd 20 százalékos pluszban jegyezték a részvényt, amely azért a hazai kispapírok barátainak régi ismerőse. És az sem példa nélküli, hogy már januárban kitör a bolyból az EHEP.

Tavaly ilyenkor is felpezsdült pár napra a részvény piaca, igaz akkor csak napi félezer darabos forgalommal. Ám azt az elkülönített részvények „fékezett habzású” karanténjában produkálta a papír, ahol az állampapírpiacról ismert modell szerint „csukott” volt az ajánlati könyv, s csak bizonyos idősávokban lehetett kereskedni.

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Mégis feszegette a karámot a részvény, miután közzétették, hogy zártkörű alaptőke-emelés keretében, valamivel több mint 28 millió forint érkezett a társaság bankszámlájára. Akkor ezzel lélegzethez jutott a társaság, melyről a korábbi évekből tudható, hogy az alaptőke „kritikus” szintje, nagyjából 22 millió forint. Amit az akkori, azóta már lemondott menedzsment csak a felszámolás elkerülésére, s a tőzsdéről való rendezett távozásra tartott elegendőnek.

Most 21.188.480 forint a társaság alaptőkéje.

Ami akár aggodalomra is okot adhatna, de az igazgatóság még tavaly novemberben közgyűlési hatáskörben döntött, hogy idén április végéig legfeljebb 22.188.480 forint összegben felemelhető zártkörben az alaptőke, legfeljebb 25 ezer darab új részvény kibocsátásával.

Az előző alaptőke emelés javát is a legnagyobb tulajdonos Kis Ferenc befektető állta, aki még tavalyelőtt vásárolta meg az addig évekig a Buda-Cash felszámolójánál fektetett pakettet.

Most is sanszos, hogy megmenti a céget, melyben 27 százalékban tulajdonos, közel 25 százalékos szavazattal.

Korábban közel 40 százalékkal a Dunaújvárosi Vagyonkezelő (DVG) volt a legnagyobb tulajdonos, de mára tulajdona 12 százalék alá, szavazati joga pedig 10 százalék alá csökkent. A DVG még a kilencvenes években lett EHEP nagytulajdonos, amikor a névértékük 40-60 százalékán forgó DÉDÁSZ és DÉMÁSZ papírokat konvertálták egy akkoriban „ígéretes” részvénybe.

Az EHEP részvényeit 1998-ban vezették be a tőzsdére.

2005-től 10 éven át villamos energia kereskedelemmel és elosztással foglalkoztak, ám a Magyar Energia Hivataltól kapott engedély 2015 decemberében lejárt. A földgázkereskedelmi jogot pedig 2016-ban adták vissza, miután nem tudták megvetni a lábukat ezen a piacon. 2004 előtt ingatlanhasznosítással is foglalkoztak.

Érzékenyen érintette a társaságot a Buda-Cash botrány. Nem csak a befektetéseiket tartották ott, de az ÉRB Bank részére nyújtott alárendelt kölcsönt is le kellett írniuk. A botrány kirobbanását követően csak a KELER-nél és a DRB Banknál elhelyezett földgáz- és villamosenergia-kereskedelmi letétek maradtak meg szabad eszközként.

Erre tett rá még egy lapáttal a tulajdonosi nemtörődömség: az EHEP úgy lett fizetésképtelen, hogy tartozása sem volt. Az akkori két nagytulajdonos, a DVG és a Buda-Cash felszámolója évekig nem reagált a korábbi menedzsment megoldási javaslataira, s egy idő után elfogyott a társaság pénze.

Kis Ferenc befektető érkezése óta stabilizálódott a társaság helyzete.

A kivezetés már nincs napirenden. Igaz, tevékenységről sem érkeztek hírek. De a tőzsdére lépés olyan költséges és hosszadalmas folyamat, hogy egy tőzsdei társaság önmagában is értéket képvisel. Korábban az alacsony közkézhányad szólt egy ilyen spekuláció ellen, de mostanra a korábbi 30 százalékról 60 százalék fölé emelkedett a kisbefektetők tulajdoni hányada. És az üres tőzsdei társaság legfőbb értéke a kisrészvényesek széles köre.

Az árfolyam hosszú évekre 500 forint alatt ragadt, 2019-ben azonban őrült spekuláció indult, akkor pár hónapig 10 ezer és 20 ezer forint között szárnyalt a kurzus, majd tavaly márciusban 2000 forintig omlott, aztán 6 ezer közelébe kapaszkodott, s azóta lefelé csorog. Nehéz megítélni, hogy mennyit érhet ma a BÉT-en egy tetszhalott társaság részvénye. A 10 ezres szintekhez képest az 1400 forint olcsó, az 500 forintos tengődéshez képest meg drága.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.