Arathatnak a likviditási hitelek

A Világgazdaság által megkérdezett pénzintézetek a vállalati bankolásban egyelőre nem érzékelik a harmadik hullám miatti korlátozások hatását. A CIB-nél úgy vélik, hogy a számlaforgalomban és az aktivitásban már a márciusi adatokban látszódhat visszaesés, ám a hitelkereslet csökkenése, a beruházások halasztásának hatása inkább májusban lesz észrevehető.

A hitelkeresletben visszafogottabb hatást vár az UniCredit, miután a vállalati-vállalkozói ügyfelek nagyobb része már eddig is élt a kedvezményes hitelfelvételi lehetőségekkel.

Akik pedig eddig a bizonytalanság miatt kivártak, azok valószínűleg a korlátozások feloldása után jelennek meg a hitelpiacon.

A Takarékbank szerint a krízissel nem sújtott ágazatokba tartozó ügyfelek működése az elmúlt időszakban már átalakult annyira, hogy a harmadik hullám és a bevezetett korlátozó intézkedések ne befolyásolják jelentősen őket.

A korlátozások bevezetésével egy időben vált elérhetővé az MFB kamatmentes újraindítási gyorskölcsöne, amely a lezárásokban érintett cégeknek érdemi segítség. Az MFB Pontokat működtető és lapunk megkeresésére válaszoló hitelintézetek mindegyike úgy véli, hogy a gyorskölcsön az év legkeresettebb terméke lesz.

A Covid-válság kezdetén a nehéz helyzetbe került cégeknek a mindennapi élet fenntartása, a likviditás megőrzése volt a legfontosabb. Ezt az irányt jól ismerték fel a kormányzati, jegybanki gazdaságélénkítő programok megalkotásakor, amelyek a korábbiaknál is szélesebb körben tették lehetővé a hitelkeretek napi kiadásokra történő felhasználását.

Az OTP Banknál a Világgazdaságnak jelezték, hogy

ha csak az NHP Hajrá! keretében folyósított hiteleket vizsgáljuk, tavaly a náluk kötött szerződések – amelyek a teljes keret 27,4 százalékát tették ki – 70 százalékban forgóeszköz-finanszírozásra mentek.

Szintén 70 százalékos likviditási felhasználásról adott számot az NHP Hajrá! és az Exim Kárenyhítő program esetében a Budapest Bank. A kisvállalati szegmensben népszerű Széchenyi-kártya-programban a dedikáltan forgóeszközcélú hitelek aránya a folyósított összeg 50 százalékát tette ki, de ehhez még hozzá kell adni a Széchenyi-kártya folyószámlahitel plusz keretét, mivel a tapasztalatok szerint ennek a szabad felhasználású terméknek a döntő részét is a napi működés finanszírozására fordítják. Az MKB-nál és az UniCreditnél a vállalati szegmensben a tavaly folyósított, likviditást támogató hitelek aránya meghaladta a 30 százalékot, ám az MKB-nál azt is hozzátették, hogy a mikro- és kisvállalati ügyfeleknél ez az arány a 90 százalékot is megközelítette. A K&H szerint a vállalati hitelügyletek nagyjából kétharmada likviditási célból köttetik, ám ebben ők nem látnak eltérést a pandémia előtti évekhez képest. Ezzel szemben a Raiffeisennél nagyobb eltolódást éreztek a forgóeszköz- és folyószámlahitelek irányába, az összes folyósítás 80 százalékát tették ki az ilyen jellegű hitelek. Érdekes ugyanakkor, hogy a banknál a kkv-k esetében mértek szerényebb, 50 százalékos értéket. A CIB-nél az NHP Hajrá! keretében sikerült elérni hasonló, 52 százalékos szintet a forgóeszközhitelek terén.

Az ősszel valóban érezhető volt a beruházási hitelek iránti igény kismértékű emelkedése, a K&H-nál mindezt a lízing iránti kereslet növekedésében látták, amely így megközelítette az egy évvel korábbi szintet.

A Raiffeisennél a Széchenyi beruházási hitel plusz folyósításainak nagy része a negyedik negyedévben történt, ám még ezzel sem tudták megközelíteni az időarányos bázist. A CIB-nél inkább a nyár volt erős, akkor az NHP-s források fele támogatott beruházásokat, év végére ez az arány 37 százalékra csökkent. Az UniCreditnél egyenletes hiteligénylési trendet tapasztaltak. A Takarékbank szerint a kedvezményes hitelek lehetőséget biztosítottak a beruházási kedv fenntartására. A harmadik hullám csillapodásával és az átoltottság növekedésével helyreálló gazdasági környezet ismét újraindíthatja a beruházási hitelek iránti keresletet, és a támogatott konstrukciók még élni fognak.