Csak az élvonal lehet a cél

A Magyar Bankholding tagbankjainak összevonásával a második legnagyobb banki szolgáltató jön létre Magyarországon, ami kétségtelenül óriási jelentőségű lépés. Hogyan tudják majd elérni, hogy ez a pozíció megerősödjön, melyek a főbb mozgatórugói a stratégiának?

Valóban, a hazai pénzügyi piac szempontjából történelmi jelentőségű a három önmagában is versenyképes bank integrálása. A célunk egy élvonalbeli pénzintézet létrehozása az ügyfeleink, a magyar gazdaság és természetesen a tulajdonosaink elégedettségére. Olyan integrált és univerzális pénzügyi szolgáltató kialakítását tervezzük, amely a magyar gazdaság megkerülhetetlen szereplője lesz. Arra vállalkoztunk, hogy a következő években megépítjük Magyarország leginkább ügyfélbarát bankját, amely a legmodernebb digitális megoldásokat alkalmazza. A konkurenciával szemben ugyanis csak nemzetközi minőségű értékajánlattal tudunk előnyt szerezni.

Melyek azok a területek, ahol már most piacvezetők vagy meghatározó szereplők, és amelyekre tudnak építeni?

Az összesített mérlegfőösszeget tekintve a Magyar Bankholding az ország második legnagyobb banki szereplője, több területen piacvezető pozícióban vagyunk. Lakossági ügyfeleink száma 2,2 millió, vállalati ügyfélszámunk 375 ezer, 925 fiókkal az ország legnagyobb fiókhálózatát működtetjük. A miénk a legnagyobb vállalati hitelportfólió és betétállomány az országban. Piacvezetők vagyunk továbbá az agrár-, valamint a lízingpiacon. Emellett kétségtelen, hogy az egyesülésben jelentős kiaknázható szinergialehetőségek rejlenek, például az IT, a központi funkciók, valamint a keresztértékesítés terén. Ezekre biztosan tudunk építeni.

A három tagbank több területen is hasonló stratégiát követ, ám egy külső szemlélő fejében teljesen más kép él mondjuk az MKB Bankról vagy a Takarék csoportról. Hogyan lehet ezeket az eltérő szolgáltatói profilokat összefésülni, és hogyan helyezné el az új nagybankot a hazai palettán?

A tagbankokat külön-külön értékelve, az MKB Bank ma a nagyvállalati piacon, illetve a privátbanki szegmensben erős, míg a Budapest Bank a városi lakosság és a mikro-, kis- és középvállalati ügyfelek kiszolgálásában, a Takarékbank pedig a vidéki lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban és az agráriumban. Folyamatosan vizsgáljuk a tagbankok legjobb gyakorlatait, és igyekszünk kijelölni, hogy kitől, mit érdemes megtartani, továbbvinni. Előtérbe helyezzük a helyi közösségi értékek támogatását, és az olyan nemzetgazdasági jelentőségű területekre, mint a mikro-, kis- és középvállalatok, az agrárium és a fiatalok, szintén kiemelt figyelmet fordítunk. Ambiciózusnak hangzik, de minden területen kiemelkedőt szeretnénk alkotni.

A stratégia szerint a bankholding 2023-ra válhat egy szervezeti egységgé. Mi teszi szükségessé a nagyjából kétéves felkészülési időszakot?

Nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen komplex összeolvadás kivitelezéséhez ennyi idő kell. A 2023-ig tartó időszakban nem pusztán felkészülünk, hanem már lépésről lépésre haladunk a tervek megvalósításában és az egységes működés kialakításában, ez folyamatokra, csapatokra, termékekre is vonatkozik. Gondoljunk csak bele: a most bemutatott irányok alapos professzionális stratégiaalkotási folyamaton alapulnak, ehhez három nagybank helyzetének aprólékos áttekintése volt szükséges. Számos részlet kidolgozása még most is tart. A fúzió gyakorlati megvalósítása több év kemény munkája lesz, ami minden résztvevőtől maximális erőbedobást követel meg.

A fiókhálózatot is racionalizálják majd, ami az átfedések miatt teljesen érthető. A kisebb településeken hogyan lehet biztosítani a jelenlétet úgy, hogy az ne járjon extra költségekkel?

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az átalakulást követően is a legnagyobb hazai fiókhálózatot működtessük. Ennek szerves része a kistelepüléseken élők kiszolgálása, amiben az ügyfélközpontú digitális megoldásoknak is nagy szerepet szánunk. Az ügyintézés gördülékenysége nem csorbulhat, a fúzió átmenetileg sem mehet az ügyletmenet rovására. Mivel minden ügyfelünk fontos számunkra, stratégiánkat úgy dolgoztuk ki, hogy egyik szegmens se szenvedjen hátrányt.

Az MKB és a Takarékbank is új informatikai rendszert helyezett üzembe az elmúlt időszakban. A meglévők közül fejlesztik tovább az egyiket, vagy teljesen új rendszert vezetnek majd be?

Igyekszünk figyelembe venni a három bank informatikai rendszereit – a jelenlegi megoldásokból számos rendszerelemet fel tudunk használni, a redundáns informatikai rendszerelemeket pedig természetesen kivezetjük. Mindhárom bank technológiai háttere stabil, megfelelő alapot szolgáltatnak a jövőbeni fejlesztésekhez. Szeretnénk egy versenyképes, a legújabb technológiai kihívásoknak is megfelelő struktúrát összeállítani a stratégiai időtávon, ezek fejlesztését elsősorban belső erőforrásokkal valósítjuk meg.

A Magyarországon működő univerzális bankok rendszerint regionális szereplők helyi érdekeltségei. Milyen irányai lehetnek a további terjeszkedésüknek akár itthon, akár külföldön?

Erről azért még korai lenne nyilatkozni, hiszen a következő lépésként a három bank sikeres fúzióját célozzuk meg; de ha már átalakítunk, ha új bankot teremtünk, akkor azt tegyük jól. Vagyis mindenfajta konkrét elhatározás vagy irány megfogalmazása nélkül elmondhatom, hogy olyan bank létrehozása lebeg a szemünk előtt, amely hosszabb távon terjeszkedésre és további akvizíciók végrehajtására is alkalmas lesz.

A stratégiában deklarálták azt is, hogy 2025-ig nem fizetnek osztalékot. Mi indokolja, hogy ilyen hosszú időre tettek ekkora vállalást?

A következő öt év invesztíciós időszak lesz, ezalatt minden erőforrásunkat a kitűzött stratégiai célok elérése, üzleti terveink, valamint a transzformáció sikeres megvalósítása érdekében kívánjuk mozgósítani. Ezért forgatjuk vissza a megtermelt profit teljes egészét a bankcsoport fejlesztésébe. Meggyőződésünk, hogy jó irányokat sikerült kijelölni, ezek mentén haladva egy olyan piaci szereplő jöhet létre a következő években, amely hosszú távon is sikeres lehet.

Névjegy:

Dr. Barna Zsolt

Az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke. Pályafutását az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeleten kezdte, 1998-tól a PSZÁF osztályvezetője, majd főosztályvezetője volt. 1998 és 1999 között a BEVA igazgatósági tagja, 2004-től főosztályvezető, majd 2006-tól a PSZÁF Felügyeleti Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. 2010 óta dolgozott az OTP csoportnál, kezdetben igazgatói pozícióban. Az OTP csoporton belül betöltött több vezetői pozíciója után 2016. június 8. és 2018. augusztus 31. között az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatói, emellett 2016 szeptemberétől 2018. augusztus 31-ig az OTP Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöki pozícióját töltötte be. 2016. június 8. óta az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke volt. 2017–2018-ban az OTP Bank első jelentős leánybanki integrációját irányította Horvátországban. 2018. szeptember 10-től az OTP Ingatlan Zrt. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2018. szeptember 1-jén az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesének nevezték ki. 2019-től 2020. július 20-ig az OTP Ingatlan Zrt. igazgatóságának elnöke, valamint az OTP csoport horvát leánybankjának felügyelőbizottsági tagja volt. 2019 decemberétől az OTP csoport szlovén leánybankja igazgatóságának elnöke volt. 2020. július 20-ig töltötte be az OTP Bank Nyrt. általános vezérigazgató-helyettesi pozícióját.