Idén már nem akkora buli a SPAC

Jelentősen felülteljesítik a hagyományos módon (IPO) tőzsdére vitt részvények az üres tőzsdei társaságokon (SPAC) keresztül parkettre vezetett papírokat.

Idén már 330 üres SPAC cég lépett a tőzsdére az Egyesült Államokban, mely meghaladja a 2020-as 300-at és a teljes globális kibocsátások közel harmadát adják

– mondta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: a tavalyi őrület után azonban idén van egy apró probléma, a hagyományos tőzsdére lépések jelentősen túlteljesítik a SPAC cégeket.

Míg a SPAC cégek mindössze 1,2 százalékot emelkedtek idén, ezzel szemben a hagyományos módon bevezetett cégek már 36 százalékos pluszban vannak.

Az év elején még javában emelkedő trendet mutattak a SPAC cégek, azonban márciusra elfogyott a lendület és azóta jelentős korrekció volt számos ilyen cégben.

A SPAC-vállalatok olyan üres tőzsdecégek, melyeknek egyáltalán nincs tevékenységük, a rájuk fogadó kisbefektetők a pénzükért csak „biankó csekket” kapnak. Egy ígérettel, hogy ha két éven belül nem találnak valami értékes felvásárlási célpontot, akkor visszakapják a tőkéjüket, meg kamatként némi aprót.

Népszerűségük annak köszönhető, hogy a hagyományos tőzsdére lépés egy-két éves folyamatát néhány hónapra gyorsítják a SPAC bevezetések.

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) már hónapok óta próbálja hűteni a SPAC piacot, és többször is felhívta a befektetők figyelmét a kockázatokra. Legújabb ajánlása szerint az üres cégek által első körben kibocsátott warrantokat (olyan opciós utalványok, melyeket részvények kibocsátásával fedeznek) nem jegyzett tőkének, hanem kötelezettségnek kellene könyvelni a főkönyvön.

A Wall Street Journal szerint az új szabályozás ellehetetleníteni az új üres cégek létrehozását.

Nem véletlen a SEC szigora, hiszen a tőzsde történetének egyik legveszélyesebb buborékja dagad. Mert még a 2008-as pénzügyi válságot gerjesztő jelzálogpiaci derivatívák mögött, a sok áttét árnyékában is megbújt valami valós érték, egy nyilvánvalóan túlértékelt, de legalább létező ingatlan.