Új feladattal egészítené ki mandátumát az MNB

A fenntarthatóság ellenőrzésére vonatkozó feladattal egészítené ki a jegybank mandátumát, célrendszerét az a törvényjavaslat, amely a parlament előtt van – mondta el Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a jegybank zöldajánlásának részleteit bemutató konferencián. A jegybank tavaly decemberben jelentette meg az ajánlástervezetét honlapján, melyről 60 napos társadalmi konzultációt is indított.

A most meghirdetett ajánlás révén tudja elősegíteni az MNB, hogy a pénzügyi szektor egyre inkább beemelje a fenntarthatósági, környezeti kérdést a mindennapi működésének fókuszába.

Azért szükséges ezt szabályozói oldalon is megjelentetni, mert – miként arra a jegybank felmérése rámutatott – bár a környezeti és fenntarthatósági kockázatok jelen vannak a pénzügyi szereplők életében, ám ennek szervezeti értékelése még nem alakult ki.

Szervezett keretek között csak az intézmények negyede méri fel ezt a rizikót. Az MNB alelnöke szerint a fenntarthatósági kockázatok elsősorban a hitel- és működési területen jelentősek, a likviditási kockázatok e téren kevésbé detektálhatóak.

A bankok egyharmada vitatja csak meg felső szinten a fenntarthatósággal és környezeti károkkal kapcsolatos kockázatokat, sok helyen nincs dedikált felelőse ezen veszélyek felmérésének, hiányoznak a belső eljárásrendek. A bankok kétharmadának nincs pontos információja arról sem, hogy milyen szintű kitettsége van a fenntarthatóság szempontjából problémásnak tekinthető üzletágakban.

Európában az elmúlt években számos hasonló kezdeményezés indult el. Az Európai Bankhatóság (EBA) azon dolgozik, hogy a fenntarthatósági szempontok a tőkekövetelmények 1-es, 2-es, 3-as pillérébe is beépüljenek, s azok értékelése a banki kockázatkezelésben és a felügyeleti munkában is helyet kapjon. Emellett a pénzügyi felügyeletek és jegybankok hálózata és az Európai Központi Bank is intézkedéseket vizsgál. Ezeken a lépéseken keresztül egyértelműen látszik a törekvés a fenntartható finanszírozás előmozdítása érdekében. Az MNB addig, amíg a végleges szabályozás nem készül el, a mostani ajánlásokkal igyekszik elősegíteni a hazai hitelintézetek igazodását. Ez versenyelőny lehet, hiszen

az ajánlásokkal a hazai pénzügyi közvetítő rendszer tagjai hamarabb tudnak felkészülni a következő időszakban egyre komolyabb, konkrét szabályok alkalmazására.

A bankoknak a fenntarthatóság felé fordulás a másik oldalról komoly lehetőség – a tanulmányok szerint

a GDP 2,5 százalékát kellene fenntarthatósági célokra költeni, hogy 2050-ig teljesülhessenek a párizsi klímacélok. Ezen beruházások finanszírozása jelentős üzleti lehetőségeket rejt – hívta fel a figyelmet Kandrács Csaba.

A jegybanki ajánlás alapján a bankoknak kötelező lesz a környezeti kockázatok azonosítása és üzleti stratégiába való beépítése. Elvárás a környezetileg nem fenntartható tevékenységek finanszírozásának mérséklése, a fenntarthatóságot segítő beruházások komolyabb portfólióarányának elérése.

A pénzintézetek vállalatirányítási rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a vezető testületek kellően informáltak legyenek és kollektív felelősségük legyen a fenntarthatósági kockázatok kezelésében. Az intézményen belüli jelentéstételi útvonalak egyértelműek legyenek, dedikált, megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek legyenek jelen a folyamatban – miként ez ma már elvárás például a pénzmosás elleni területen.

A kockázatfelmérést elsőként becslések, majd egyre inkább stressztesztek és vizsgálatok alapján kell a felügyeleti szervezeteknek meglépniük. Kandrács Csaba elismerte, a rendelkezésre álló módszertanok ma még jórészt kiforratlanok. Épp ezért,

egyelőre bármely módszertan alkalmazását elfogadja a jegybank, de a várjuk és majd meglátjuk időszaka elmúlt – azt nem engedi meg az MNB, hogy a bankok ne tegyenek lépéseket

– hívta fel a figyelmet a jegybanki alelnök. Elvárás, hogy az érintett szervezetek érzékenységvizsgálatot is végezzenek.

A jegybanki ajánlás a nemzetközi folyamatokkal összhangban írta elő a fenntarthatósági elvárások teljesítésének és a feltárt kockázatok nyilvánosságra hozatali elvárásait. Az ajánlás alkalmazását az MNB segíteni is próbálja, az ajánlásban érintett szervezeteket külön tudástár segíti, és konzultációs lehetőséget is biztosítanak számukra.

Az ajánlás 2021. június elsején lép életbe, de lesznek olyan elemek – például a hitelezési előírások –, amelyek csak a várt uniós lépésekkel párhuzamosan hatályosulnak – mondta el Kandrács Csaba. Az idei negyedik negyedévében az MNB a hitelintézetekkel kétoldalú konzultációkat folytat majd, felmérve az intézmények és ezáltal a piac felkészültségét, így egyedi, az adott bankra szabott, illetve szektorszintű újabb javaslatokat is megfogalmazhat.

A fő cél ma az, hogy a zöldgondolat mihamarabb és minél mélyebben bekerüljön a gondolkodásba.

Ennek nyomán az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a hitelintézetek hivatalosan is az ENSZ felelős banki irányelveinek aláírójává válnak, explicit módon is vállalva a kapcsolódó keretrendszer alkalmazását. Több magyarországi pénzintézet anyabankja már aláírta ezt a kezdeményezést, az MNB szeretné elérni, hogy a hazai leányok is elkötelezzék magukat az ott megfogalmazott klímacélok mellett – jelezte Kandrács Csaba.

A klímaváltozás ellen nincs vakcina

– idézte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte egyre többen ismerik fel, hogy a föld egy véges rendszer, emiatt válik a múlttá a végtelen fejlődés mítosza. A szakember egy tanulmányt idézett, amely szerint 6 fokos éghajlat emelkedés 8 százalékos GDP-visszaeséshez vezethet. A Greenpeace saját felmérése szerint a magyar válaszadók 77 százaléka várja a hazai bankoktól, hogy környezettudatos üzletpolitikát folytassanak.