Csúcson pörögnek a céges hitelek

Márciusban új rekordot döntött a vállalati hitelek állománya Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 9527,6 milliárd forintot ért el, amely 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget.

Ez a bővülési ütem ugyan jelentősen elmarad az egy évvel korábbi 18,5 százaléktól, ám a koronavírus-járvány okozta bizonytalan gazdasági környezetben egyáltalán nem rossz teljesítmény.

Az MNB statisztikái szerint ugyanakkor az egyes lejáratoknál nagyon nagyok a különbségek az állomány alakulása szempontjából.

Mindezek nyomán a vállalati hitelportfólió összetétele is érezhető mértékben átalakult az elmúlt egy évben. A folyószámlahitelek részesedése például 17,6-ről 13,7 százalékra olvadt a március végéig számolt tizenkét hónap alatt, de két százalékponttal, 9,2 százalékra csökkent az egyéb, egy éven belüli lejáratú kölcsönöké is. Az 1-5 év közötti lejáratú hitelek súlya viszont 24,4-ről 26,6 százalékra nőtt, az öt éven túliaké pedig – nem egészen 47 százalékról emelkedve – már elérte az 50,5 százalékot. Ennek nyomán a vállalati hitelállomány jóval több mint háromnegyede már a hosszú lejáratú kategóriába tartozik. Figyelemreméltó viszont, hogy

a devizahitelek aránya jelentősen, 45,2-ről 39,6 százalékra csökkent egy év alatt a céges portfólióban, amelyben elsősorban az alacsony kamatkörnyezet, illetve a támogatott hitelprogramok terjedése játszhatta a fő szerepet.

Utóbbiaknak persze az állomány növekedésében is igen fontos szerepük lehet. Az MNB a napokban jelentette be, hogy tavaly áprilisi indítása óta több mint 34 ezer kis- és középvállalkozás jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. Április végéig 2220 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB-nek.

A jegybank tájékoztatása szerint azonban ténylegesen ennél is több ügylet jött már létre, a megkötött szerződések volumene a 2 400 milliárd forintot is megközelítheti. (A konstrukció keretösszegét az MNB idén áprilisban 3 000 milliárd forintra emelte.)

Az NHP Hajrá konstrukció keretében eddig megkötött szerződések volumenének 33 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 11 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazatokban tevékenykedő vállalkozások vették fel. Annak ellenére – hívta fel a figyelmet az MNB –, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.