Válság előtti szint közelében a lakosság fizetőképessége

Nem csak a válság miatt esett vissza hazánkban a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly – derül ki az Intrum jelentéséből. A lakosság lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vett fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nőtt hitelállomány.

Miközben összességében az új hitelkihelyezések volumene 8,7 százalékkal csökkent, addig a lakossági hitelállomány összességében nőtt, miközben egyes hiteltípusokból jelentősen többet vettek fel az emberek, mint egy évvel korábban.

A teljes lakossági hitelállomány az egyik összetevője az Intrum és a GKI fizetőképességi indexének. Az index 2020 áprilisában évtizedes mélypontra zuhant 18,9 pontra esett a koronavírus-járvány és a lezárások első hulláma miatt, a második negyedév végére 28,5-ös átlagot ért el. A mutató csökkenését akkor elsősorban a munkanélküliség megugrása és a vállalatoknál bevezetett költségcsökkentés, például a bérek megvonása okozta.

Ebből a szempontból azóta jelentős javulást tapasztalhattunk, a korlátozások enyhítése, a cégek járványhelyzethez való alkalmazkodása és az állami intézkedések – például a bérpótlék és az adókedvezmények- miatt.

„A gazdasági visszaeséshez viszonyítva a hitelezés volumene enyhén csökkent, ami elsősorban az államilag támogatott hiteleknek volt köszönhető, amelyek már az elmúlt egy-két évben is dominálták a piacot.” – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója. Véleménye szerint jövőre nőhet a lakosság hitelfelvételi kedve, miközben a hitelmoratórium megszűnése miatt és a nemteljesítő hitelek aránya is megugorhat.