Nagy harcban egymással az északi koronák

Rendkívül izgalmasan alakul a két észak-európai ország devizaárfolyamának mozgása, hiszen az eurótól önkéntesen távol maradó norvég és svéd nemzeti valuta nagy versengésben van, hogy melyik is érjen többet a devizapiacon.

A norvég korona (NOK) és a svéd korona (SEK) egyaránt felülteljesítői az elmúlt időszaknak, ám a háttérben különböző okok húzódnak, és a várakozások szerint az együtt mozgás is hamarosan véget érhet. Ha a két deviza egymáshoz viszonyított árfolyamát vizsgáljuk, különösen érdekes helyzettel szembesülhetünk, hiszen a NOK-SEK devizapár egy októberben indult emelkedő trendből oldalazott ki, és pihent meg a lélektanilag is rendkívül fontos egyes értéknél, vagyis annál a pontnál, ahol átbillen, hogy melyik fizetőeszköz az értékesebb.

A járvány tavaly márciusi kitörését követően hosszú ideig a svéd korona ért többet norvég párjánál. Az árfolyam néhányszor ugyan megközelítette a paritást, de egészen idén márciusig egyszer sem tudott felülkerekedni a norvég korona.

A 2021-es év második negyedéve azonban már úgy indult, hogy a norvég fizetőeszköz értékesebbé vált a svéd koronánál, azonban az áttörés nem tudott tartóssá válni, az árfolyam most is a kritikus érték körül mozog.

Ráadásul a mozgástér egyre szűkül, ami előjele lehet egy újabb jókora változásnak.

A svéd gazdaság már a tavalyi negyedik negyedévben megmutatta, hogy a válságból való kilábalás élére állt, és 2021 első negyedévében is sikerült felülmúlnia a várakozásokat a GDP-bővülés tekintetében. Ám a jegybank az óvatosságot helyezi kommunikációjának középpontjába, mert bizonyára nem szeretné még egyszer elkövetni azt a hibát, amely a 2008-as válságot követte. Akkor a gazdasági lendület beindulását és az infláció kezdeti felpörgését azonnal kamatemelésekkel reagálta le a monetáris tanács, aminek az lett a következménye, hogy a vártnál sokkal gyorsabban akasztotta meg az inflációs folyamatokat, és a gazdaság éveken keresztül inkább a deflációval küzdött. Ezt a jegybank végül már csak negatív kamatokkal tudta kompenzálni, ami erősen csökkentette a mozgásterét és a reakciók lehetőségeit az elmúlt években. Következésképpen most

hiába látszik már a GDP lendülete, hiába érte el az infláció a korábbi célszinteket, a jegybank egyelőre kitart amellett, hogy sem az idei, sem a következő évben nem várható szigorítás.

Ez pedig csökkenti annak lehetőségét, hogy a kedvező gazdasági teljesítmény lendületével a svéd korona is látványosan erősödjön.

Norvégiában egészen más folyamatok és kommunikáció zajlik. Az ország gazdaságát erősen befolyásolja az olaj ára, hiszen az export 62 százalékát, a GDP-nek pedig csaknem a 20 százalékát adják az olajhoz kapcsolódó termékek. Mindezek eredményeként a 2020-as mélypont hatványozottan jelentkezett az országban, és sokáig úgy tűnt, hogy a visszapattanás is gyorsabb lesz, mivel az olaj ára mostanra már a 2019-es rekordértékeket is felülmúlta.

Ennek ellenére az első negyedéves teljesítmény elmaradt a várakozásoktól, és sokan már csak a második fél évben számítanak látványos GDP-növekedésre.

Mindez azonban egyelőre nem befolyásolja a jegybankot, továbbra is azt hangoztatja, hogy a mostani laza monetáris politikának határokat kell szabni, és még mielőtt az infláció nagyon elszállna, kamatot kell emelni. Korábban a 2022-es év második negyedére prognosztizálták a lehetséges kamatemelést, ám később ezt előrehozták a jövő év elejére. Az elemzők egy része azonban már azt sem tartja kizártnak, hogy már az idei év legvégén megtörténhet az első szigorító intézkedés.

A két koronás jegybank tehát jelentősen eltérő reakciókat mutat a jelenlegi helyzetre, hiszen amíg a svéd döntéshozók a megugró GDP és inflációs számok mellett is kitartanak a laza monetáris politika mellett, addig a norvég jegybank elöljárói a csalódást keltő növekedési számok ellenére fenntartják a szigorító intézkedések belátható időn belüli megindítását.

Mindez pedig könnyen eredményezheti azt, hogy a most még paritással küzdő NOK / SEK keresztárfolyam folytassa azt a tendenciát, ami a tavaly októberben indult meg és a paritás áttörésével egyértelműen felfelé vegye az irányt, vagyis egyértelműen értékesebbé tegye a norvég koronát a svéd koronánál.