Három év után kamatot emelt Dél-Korea

A világjárvány után a dél-koreai jegybank lépett elsőként Ázsiában, s közel három év után 25 bázisponttal megemelte a kamatlábat. Az új irányadó ráta 0,75 százalék, amit az adósság gyors növekedésével indokoltak.  Lee Ju-yeol kormányzó héja hangvételben nyilatkozott, s azt mondta: a jegybank tovább szigoríthat a monetáris politikán, mivel a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága túlhevült. Ahogy fogalmazott: nem sietik el az újabb lépéseket, de nem is tétováznak. Az időzítés ugyanakkor nagyban függ a járvány alakulásától és a Fed lépéseitől – tette hozzá.

A monetáris tanács tagjai közül, egyedül Joo Sang-yong képviselt galamb álláspontot, s szavazott a kamattartás mellett.

A jegybank egyúttal a korábbi 1,8 százalékról 2,1-re emelte inflációs előrejelzését.

Ha ebben az évben újabb kamatemelésre kerül sor, akkor az valószínűleg novemberben várható, tekintettel arra, hogy legalább két-három kamatemelésre lesz szükség a pénzügyi egyensúlyhiány kockázatának kezelésére – vélekedett Paik Yoon-min, a Kyobo Securities elemzője, aki jövő januárban is vár egy kamatemelést. A piaci konszenzus szerint 2022 végére 1,25 százalékra növekedtek a dél-koreai alapkamat.

Más elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani emeléssel a jegybank kiszámított kockázatot vállalt, abban bízva, hogy Dél-Korea exportvezérelt gazdasága már kilábalt a világjárványból. Ezért ideje visszavágni a gazdasági ösztönzőket, mert az adósságállomány növekedése nagyobb kockázatot rejt a gazdaság lassulásánál. Ami éppen ellentétes az új-zélandi jegybankárok hozzáállásával, akik épp a múlt héten halasztották el a piac által várt kamatemelést a gazdasági fellendülés bizonytalanságaira hivatkozva.  És az is érdekes, hogy a koreai lépés csak órákkal előzte meg a Fed nyár végi Jackson Hole-i szimpóziumának kezdetét, ahol hagyományosan beharangozzák az amerikai monetáris politika új irányát.

Nem várható, hogy az ázsiai országok sorra kövessék Dél-Korea példáját, mert az ottani járványkezelés sikeressége és a gazdaság robusztus növekedése is kilóg a sorból

– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője.

Emlékeztetve, hogy a tavalyi második negyedévben csupán a 2,7 százalékos volt a dél-koreai gazdaság visszaesése. És az idei második negyedévben a GDP 3,2 százalékos pluszt mutatott a 2019-es azonos időszakhoz képest, ami igazán szép kétéves teljesítmény, ha tekintetbe vesszük a tavalyi globális leállást.

Az elemző szerint joggal tartanak a dél-koreai jegybankárok a gazdaság túlhevülésétől, a júliusi infláció 2,6 százalékos volt, s április óta folyamatosan meghaladják a havi inflációs adatok a 2 százalékos jegybanki célkitűzést.

Emellett a lakosság eladósodottsága is riasztó méreteket ölt, s egy fejlett gazdaságban a adósságtömeg 10 százalékos éves emelkedése is magasnak mondható. Bár a koronavírusos esetszámok ismét emelkednek, s vannak olyan vélemények, hogy a delta-variánst talán nem tudja olyan jól kezelni a kormányzat, mint a tavalyi járványt, de a jegybankárok szerint a gazdaság ellenálló És arról sem szabad megfeledkezni, hogy Dél-Koreában a maszkviselési és a távolságtartási előírásokat nem oldották fel.

Az időzítés tekintetében pedig nem érdemes a Jackson Hole-i konferencia szerepét túlhangsúlyozni, mert Dél-Korea monetáris politikája nem követi szorosan az amerikai Fed lépéseit, a dollárpiac hullámveréseire pedig az Európai Központi Bank is felkészült, az mindenkit érint

– tette hozzá Varga Zoltán.