Minden képzeletet felülmúl, ami a világ tőzsdéin zajlik

Az idei első fél évben is folytatódott a rali a világ tőzsdéin, ezzel június végére minden korábbinál magasabbra, 116 ezer milliárd dollárra nőtt a vállalati részvények összesített piaci kapitalizációja 

– derül ki a nemzeti börzéket tömörítő Tőzsdék Világszövetsége (WFE) friss elemzéséből. A bővülés 2020 végéhez képest 6,5 százalékos, egy év alatt pedig bő harmadával hízott a globális tőzsdetorta. A legdinamikusabb, 40 százalékos növekedést az ázsiai–csendes-óceáni térségben (APAC) regisztrálták, az amerikai kontinensen 33, míg az Európát, Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló EMEA térség piacai 29 százalékos felértékelődésen mentek keresztül a több mint 250 tőzsdét és elszámolóházat tömörítő WFE összesítése szerint.

A piaci kapitalizációhoz hasonlóan rekordot döntött a kereskedési forgalom is. A befektetők globálisan 78 ezer milliárd dollárt forgattak meg a parketten 21,55 milliárd kötés során, ami a volumenben 17,  kötésszámban pedig 19 százalékos bővülést jelent éves alapon. 

A piac motorját itt is az ázsiai befektetők adták, akik bő harmadával több pénzt vittek a tőzsdére. Amerikában 10 százalékkal magasabb összforgalmat generáltak a kereskedők, az EMEA régióban ugyanakkor kisebb mértékben csökkent a forgalom.

A tőzsdelázban égő befektetők és a töretlenül emelkedő piaci értékeltségek kedvező környezetet teremtettek teremtettek a vállalatoknak a nyilvános piacra lépésre. A tőzsdén jegyzett cégek száma egy év alatt 3,4 százalékkal nőtt, a befektetők az időszak végén már közel 49 400 kibocsátó papírjából válogathattak. Az 1638 tőzsdeújonc közül 1009 ment tőzsdére elsődleges részvénykibocsátással (IPO), ezeknek több mint felét ázsiai cégek vezényelték le. Az IPO-k száma több mint kétszeresére ugrott a pandémiától sújtott tavalyi első hat hónaphoz képest, de még mindig szolidabb a 2020 második fél évében tapasztalt kibocsátási hullámhoz képest.

Az elsődleges részvénykibocsátások révén a tavalyinál ötször nagyobb, 376 milliárd dollár forráshoz jutottak a vállalatok, a kibocsátások átlagos értéke pedig csaknem duplájára, 373 millió dollárra nőtt. A pénzcsap a fél év végén nyílt csak ki igazán, a júniusi 191 milliárd dolláros volumen az elmúlt öt év messze legerősebb havi forrásbevonásának számít.

A kibocsátások méretében Amerika járt az élen, ahol átlagosan közel egymilliárd dollárral tőkésítették fel az időszak során parkettre lépő 256 céget. 

A kontinens legjelentősebb új bevezetései közé tartozik a Bumble amerikai társkereső alkalmazás 2,15 milliárd dolláros, valamint a vegán élelmiszereket gyártó svéd Oatley 1,43 milliárdos kibocsátása a NASDAQ-on. Az európai IPO-k közül a Vodafone-csoport külön cégbe kiszervezett mobiltorony-üzletága, a Vantage Towers frankfurti, 2,53 milliárd dollár értékű kibocsátása volt a legnagyobb. Kiemelkedőnek számít a Deliveroo ételfutárcég és a bakancsairól világhírű Dr. Martens cipőgyártó londoni debütálása is. Előbbi 2,07, utóbbi 1,81 milliárd dollárt gyűjtött a befektetőktől.

A legnagyobb méretű üzletek Ázsiában, azon belül is a Hongkongi Értéktőzsdén születtek. A TikTok-rivális Kuaishou Technology 6,81 milliárd dolláros IPO-ja a világ legértékesebb kibocsátása volt az első fél évben. A videómegosztó platform több forrást gyűjtött, mint amennyit márciusi „hazatérésekor” a Baidu, valamint a JD.com kínai e-kereskedelmi óriáshoz tartozó JD Logistics májusi bevezetésével együttvéve.