Rövid időn belül évtizedes hátrányt dolgozott le a magyar piac

A Növekedési kötvényprogram (NKP) 2019. júliusi elindítását megelőzően a hazai vállalatok adósságában a bankhitelek abszolút dominanciája volt megfigyelhető. A vállalatok GDP-arányos kötvénypiacának szintje 1 százalék volt akkor, hol tart most a piaci állomány?

A hazai székhelyű nem pénzügyi vállalatok kötvénypiaca 2021 harmadik negyedévének végére becsléseink szerint a GDP 4,4 százalékra emelkedhetett, a piaci állomány pedig a program kezdete óta nominálisan megötszöröződött.

Az NKP-nak köszönhetően a hazai kötvénypiac régiós összehasonlításban a sereghajtói pozícióból felzárkózott a térség átlagához.

A piac mélyülése mellett annak szerkezetében is egészséges előrelépést tapasztalunk, mind a kibocsátók száma, mind az ágazati koncentráció terén.

Már csak az indulás időpontjára pillantva is látható, hogy nem válságkezelő eszközként startolt a program, és ezt Patai Mihály MNB-alelnök is hangsúlyozta legutóbb. Miért lényeges ez?

Valóban nem válságkezelés volt a program indításának eredeti célja, hanem egy hosszú távú tőkepiac-fejlesztési stratégia eszközeként értékelendő az NKP. A pandémia idején ugyanakkor a monetáris tanács több alkalommal is a kötvényprogram egyes feltételeinek finomhangolása mellett döntött, ezáltal a program jelentős szerepet játszott abban, hogy a vállalati szektor forrásbevonása a válság idején is stabil volt.

A kezdetek óta több alkalommal emelte a program keretösszegét az MNB, jelenleg 1550 milliárd forint. Ebből mennyit használtak fel a kibocsátó vállalatok?

Eddig a keret mintegy kétharmada fogyott el, ebből adódóan van még tér további kötvénykibocsátásokhoz. Máig hatvanhat vállalat járta végig sikeresen a kötvénykibocsátásig vezető utat, nem kevesen közülük több sorozatot is a piacra vittek, a teljes vállalati forrásbevonás pedig megközelíti az 1670 milliárd forintot. Arra számítunk, hogy folytatódhatnak a programhoz már csatlakozott, illetve az újonnan érkező vállalatok kötvénykibocsátásai.

A jegybank idén nyáron a felfelé mutató inflációs kockázatokra hivatkozva kamatemelési ciklusba kezdett. Az NKP hosszú távú fennmaradása nem ennek ellentmondó lépés?

A kötvényprogram keretében történő jegybanki vásárlások célzott likviditástöbbletet idéznek elő, ám a program monetáris politikai irányultsága mégis semleges, mivel az MNB vásárlásai által előidézett többletpénzmennyiség a preferenciális betéti eszköz segítségével teljes mértékben sterilizálódott, ezzel pedig az NKP-nak az inflációra gyakorolt hatása is kiszűrődik.

Melyek a legfőbb kötvénykibocsátási célok?

A kötvénykibocsátás egyik legnagyobb előnye, hogy a kibocsátó a bevont forrást rugalmasan használhatja fel. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kibocsátó vállalatok elsősorban beruházásokra és akvizíciókra fordították a bevont forrást. Ez utóbbi esetében elsősorban a külföldi akvizícióknál nyílik tér a továbblépésre, de ebben a kérdésben erősödnie kell az M&A-tanácsadók szerepének is, mivel nekik van rálátásuk arra, hogy a magyar vállalatok számára a kontinens mely cégei lehetnek potenciális felvásárlási célpontok.

Ettől adott esetben a fizetési mérleg javulását is várhatjuk?

Azt látjuk, hogy az NKP hazánk fizetésimérleg-pozíciójára is pozitív hatást gyakorol. Becsléseink szerint a programban a vállalatok által bevont forrás mintegy 15 százalékát költötték hazai tulajdonú vállalatok külföldi akvizícióira, amelyek a jövőben a hazautalt profiton keresztül javíthatják hazánk fizetési mérlegét. A külföldi tulajdonosi hátterű vállalatok által bevont kötvényforrások túlnyomó részét pedig Magyarországon használják fel. A kötvénykibocsátás hiányában ezt a finanszírozást a cégek bizonyos fokig külföldi forrásokból valósították volna meg, amely a fizetésimérleg-pozíció mellett a pénzügyi stabilitásra is negatív hatást gyakorolhatott volna. Kiemelném azt is, hogy az NKP keretében jelentős arányban hajtottak végre forrásbevonást az exportorientált nemzetgazdasági ágakba tartozó társaságok, s ezek exporttevékenysége ugyancsak javítja az ország fizetésimérleg-pozícióját.

A MNB mellett jellemzően kik vásárolják a szóban forgó hitelpapírokat?

A legaktívabb piaci szereplők elsősorban a hazai kereskedelmi bankok, de mellettük a befektetési alapok és a biztosítók is dinamikusan bővítik az általuk tartott NKP-portfólióikat. A jegybank a program terméktájékoztatójában deklaráltak szerint vásárol, megkülönböztetve a közvállalati és nem közvállalati kibocsátókat. A program történetének egyik mérföldköveként értékelhető, hogy szeptember elején az MVM első közvállalatként sikeres NKP-kötvényaukciót tartott, annak ellenére, hogy esetükben az MNB kizárólag a másodpiacon jogosult kötvényvásárlásokra.

Mennyire okoz fejfájást a kötvénykibocsátás előtt állóknak az emelkedő hozamkörnyezet?

Egyelőre azt látjuk, hogy a kibocsátók az elmúlt időszak aukcióin észlelt emelkedő átlaghozamhoz toleránsan viszonyulnak. Nyilvánvalóan fontos számukra a forrásbevonás költsége, ugyanakkor legalább ennyire fontos a kötvényen keresztül realizálható hosszú távú, fix kamatozású és kiszámítható finanszírozás. A kötvénykibocsátás népszerűségét jól mutatja, hogy elmúlt negyedév az emelkedő hosszú hozamok ellenére is az NKP egyik legeredményesebb időszakának bizonyult.

A kötvényprogramban részt vevő cégek kötelesek bevezetni a papírokat a Budapesti Értéktőzsde Xbond piacára, illetve a szabályozott piacra. Ez milyen előnnyel járhat?

A cél elsősorban a transzparens működés elősegítése. A kötvény bevezetésekor a vállalatok megismerkednek a tőzsdei működés alapjaival, közelebb kerülnek a tőzsdei ökoszisztémához. A kötvénykibocsátás a részvénykibocsátás előszobájának is tekinthető, mivel az így megszerzett tőkepiaci tudással és tapasztalattal felvértezve a vállalatok egy esetleges jövőbeli részvénykibocsátást is könnyebben meg tudnak valósítani.

Az MNB NKP-portfólióban 20 százalékos a zöldkötvények súlya. Milyen cégek csatlakoztak kibocsátói oldalról?

A 20 százalék az európai jegybankok összevetésében is egyedülálló eredmény, főleg annak tudatában, hogy alig több mint egy éve történt az első zöldkötvény-kibocsátás. Bár az MNB-nek nincs explicit zöldcélja az NKP keretében, a piaci likviditás emelkedésével azonban várható volt, hogy a vállalati zöldkötvények szegmensének organikus fejlődése is megvalósulhat. Bár eleinte elsősorban ingatlanfejlesztők hoztak forgalomba vállalati zöldkötvényeket, idővel több feldolgozóipari és kereskedelemmel foglalkozó vállalat is csatlakozott hozzájuk. Ennek is köszönhető, hogy mára a jegybanki zöld NKP-portfólió is diverzifikált ágazati összetételt mutat.