Újabb mélyponton a török líra

Néhány napon belül tizenegyedszer került történelmi mélypontra a török líra a dollárral szemben kedden. 

A líra 5 százalékot gyengült kedd reggel Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek arra a kijelentésére, hogy „győzött a gazdasági függetlenségért vívott háborúban”, egyben védelmébe vette a jegybank gyors kamatcsökkentési sorozatát. 

Röviddel 9 óra előtt 11,82 líra ért egy dollárt, de a nap eddigi szakaszában a török fizetőeszköz volt már ennél is gyengébb a dollárral szemben, 11,9990 líra, ami a legújabb történelmi mélypont. 

A líra az év eleje óta 38 százalékkal gyengült a dollárral szemben, ezen belül a múlt hét eleje óta 17 százalékkal süllyedt a jegyzése.

Politikai nyomásra a jegybank a múlt héten 100 bázisponttal, 15 százalékra vitte le az irányadó egyhetes repokamatot, ami 400 bázispont csökkenést jelent szeptember óta. Eközben az infláció csaknem 20 százalékos, szeptemberben 19,58, augusztusban pedig 19,25 százalékot mértek. 

Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban két számjegyű volt az éves összevetésű infláció. 

A török líra gyengesége és a nyersanyagárak elszabadulása mellett fűtötte az inflációt a monetáris politika hitelességének megfogyatkozása is. 

Recep Tayyip Erdoğan elnöknek meggyőződése, hogy egy erős kamatcsökkentés felpörgetné a gazdaságot, így hónapok óta nyomást gyakorol a központi bankra, hogy monetáris ösztönző intézkedésekkel támogassa a hitelezést, az exportot és a munkahelyteremtést. 

A jegybank monetáris politikai bizottsága végül szeptemberben 1 teljes százalékponttal, 18 százalékra vitte le az irányadó egyhetes repokamatot, miután az előző öt ülés egyikén sem változtatott rajta. 

Októberben további két százalékpontos csökkentésre került sor, a jelenleg érvényes 16 százalékra. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék. 

A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9-hez képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt és hátráltatták a munkahelyteremtést.