Csúcsot döntött a török infláció

Közel két évtizedes csúcsra emelkedett tavaly év végén a török infláció. A piacot az emelkedő infláció önmagában aligha lepte meg, hiszen a török kormány nagyarányú energiaár-emeléssel kezdte az évet. 

A háztartások számára az áram 50 százalékkal, a gáz 25 százalékkal drágult, az ipari felhasználók pedig 125 százalékos és 50 százalékos költségnövekedéssel számolhatnak idén. 

Ám a vasárnap közzétett decemberi fogyasztói árindex még az elemzőket is váratlanul érte. A Bloomberg-konszenzus 27,4 százalék volt, ám a statisztika, éves alapon, 36,1 százalékos növekedést mutatott a tavalyi év utolsó hónapjában, előtte novemberben 21,3 százalékos inflációt mértek. Ráadásul a termelői árindex 79,9 százalékra emelkedett, s a két inflációs mutató, a fogyasztói és a termelői index közti 43,8 százalékos különbség drasztikus költségnyomást jelez a török gazdaságban. 

A török líra 5 százalékkal gyengült a hírre. A török deviza és az infláció ördögi spirálba került, hiszen az ország fizetőeszköze tavaly 44 százalékot zuhant a dollárral szemben. És az inflációt most elsősorban a líra gyengülése fűti, a két folyamat lényegében egymás erősíti. De erre rátesz még egy lapáttal az Erdogan elnök által erőltetett unortodox monetáris politika is. Az elnök régóta hangoztatja, hogy az infláció oka a magas kamat. Ezért a török jegybank – szembemenve a globális trenddel – elnöki nyomásra tavaly négy alkalommal is csökkentette az irányadó rátát. 

Az év utolsó napjaiban pedig az keltett feltűnést, hogy a török bankfelügyelet 26 személy ellen eljárást indított a török líra manipulálásának vádjával. 

Voltak köztük jegybankárok, közgazdászok és médiaszemélyiségek is. Az efféle eljárások csak tovább rombolják a befektetői bizalmat és a monetáris politika hitelességét.

Az elszabadult infláció azzal fenyeget, hogy aláássa a török líra stabilizálása céljából meghirdetett mentőcsomagot, amely arra irányul, hogy a megtakarítások külföldi fizetőeszközök és arany helyett minél nagyobb arányban belföldi devizába áramoljanak. Az elnök egyrészt meghirdette a minimálbér 50 százalékos emelését, másfelől olyan líraalapú betétszámlát ígért a lakosságnak, amely megvédi a megtakarítókat a leértékeléstől. Ám elemzők szerint robbanásszerű infláció mellett teljesen értelmetlen egy zuhanórepülésben leértékelődő devizába konvertálni a háztartások megtakarításait. 

Erdogan elnök vasárnap a külföldi beavatkozással magyarázta a gazdasági bajokat, s kijelentette, hogy az ország a pénzügyi függetlenségéért küzd. Egyúttal kiállt a kormány gazdaságpolitikája mellett, s arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly az export csaknem a harmadával növekedett.