Nyílt levélben fordult a Magyar Telekomhoz a HOLD Alapkezelő

Nyílt levélben fordult a HOLD Alapkezelő a Magyar Telekom igazgatóságához csütörtökön. Az alapkezelő blogján megjelent levél javaslatot tesz arra, hogy a társaság dolgozzon ki egy új, reális középtávú osztalékpolitikát, amely figyelembe veszi a Magyar Telekom valós pénzügyi helyzetét és az alacsony reálkamat környezetet.

A HOLD Alapkezelő (írja a levél) – elkötelezett, hosszú távú értékalapú befektetőként – a Magyar Telekom (MTEL) egyik legmeghatározóbb kisebbségi tulajdonosa. Jelenleg az általa kezelt alapok mintegy 14,6 millió darab részvényt birtokolnak, amely a közkézhányad közelítőleg 3,8 százaléka. Emellett az alapkezelő további jelentős mennyiségű MTEL részvényt tart az általa kezelt belföldi és külföldi intézményi portfóliókban.

"Az elmúlt években türelmesen tekintettünk a társaság osztalékpolitikájára, elismerve azt a tényt, hogy a közelgő 5G frekvencia aukció jelentős bizonytalanságot és várhatóan megemelkedő adósságszintet jelent. Azonban ez a bizonytalansági tényező az aukció lezárultával 2021 elején megszűnt és azóta a Magyar Telekom gyors ütemben építi le az adósságát. Úgy gondoljuk, az MTEL pénzügyi helyzete mostanra meglehetősen szilárddá vált, miközben a társaság stabil és erős készpénztermelést vetít előre a középtávú előrejelzésében. Ezért elérkezett az idő, hogy a Telekom kidolgozzon egy új osztalékpolitikát, figyelembe véve a kialakult új helyzetet."   – olvasható a levélben.

A HOLD arra kéri az igazgatóságot, hogy az új középtávú osztalékpolitika (osztalék és részvény-visszavásárlás) egyrészt a társaság középtávú készpénztermeléséhez, másrészt az aktuális eladósodottságához kötődjön.

A megcélzott eladósodottsággal kapcsolatban a HOLD szerint szükséges lenne az eladósodottsági szint szerinti komfortzóna meghatározása, hasonlóan ahhoz, ahogy azt az anyacég, Deutsche Telekom (DT) teszi. A javaslatuk az EBITDA 1,75-2,25-szerese. 2021 végén – figyelembe véve az MTEL szezonális készpénztermelését – az eladósodottság az EBITDA kétszerese lehetett a HOLD számításai szerint. 

Véleményük szerint, amennyiben a Telekom a javasolt 1,75-2,25-szeres tőkeáttételnél alacsonyabbat célozna meg, azzal azt jelentené ki, hogy célja szinte a teljes valós hiteleinek a visszafizetése. Ez azonban a jelenlegi környezetben (negatív reálkamatok) rendkívül értékromboló lenne és ellenkezne a tulajdonosi érdekekkel - érvelnek a HOLD Alapkezelő vezetői. 

Figyelembe véve a távközlési szektor érett és stabil voltát, valamint a növekedési lehetőségek korlátosságát, a tulajdonosoknak az az érdekük, hogy az MTEL fizesse ki a középtávon várt készpénztermelésének nagy részét osztalék vagy részvény visszavásárlás formájában mindaddig, ameddig a társaság adóssága a megcélzott szinten van, az optimális adósságszint alatt pedig a készpénztermelés közel egészét.

Az alapkezelő szerint, ha a Telekom adósságállománya az EBITDA 1,75-szerese alá csökken, akkor a készpénztermelés minimum 80 százalékát lenne célszerű kifizetni osztalékként. Ennél magasabb tőkeáttétel esetén pedig sávosan csökkenhetne a kifizetési arány, akár 40 százalék alá. 

Az MTEL középtávú előrejelzése szerint a tulajdonosi kifizetéseket a jövőben a készpénzgenerálás (FCF) és az eredménytermelés emelkedésével párhuzamosan tervezi emelni. Ha a szándék ezzel az, hogy a mostani alacsony kifizetési ráta fennmaradását vetítsék előre a jövőre, akkor ezt nagy hiba  – vélik a HOLD szakértői – mert az adósság gyors leépüléséhez vezetne az optimális tőkeáttételhez képest.

Amennyiben az MTEL arra lenne kényszerítve, hogy gyorsan csökkentse adósságát az optimális szint alá, miközben a DT magas adósságszintet tart fenn, akkor ezzel értéket rombolna az MTEL részvényesei számára, átcsoportosítva a negatív reálkamatok pozitív értékhatását a DT részvényesek számára. Ha ez lenne a helyzet, az súlyosan etikátlan lenne és nagyon rossz üzenetet képviselne az MTEL és DT társaságirányítási gyakorlatáról. Meglátásunk szerint a befektetői közösség ezen aggálya jelentős alulértékeltséghez vezet az MTEL részvényei esetében. A társaságot követő elemzők is részben erre hivatkozva látnak indokoltnak diszkontokat használni az értékelésükben, vagy ebben látják az alulértékeltség okát.

A levelet Móricz Dániel befektetési igazgató és Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelő jegyzi. 

Cikkünket pénteken frissítjük a Magyar Telekom reagálásával.