Újra van ára a pénznek, visszatértek a kamatok

A legnagyobb változás tavaly év elejéhez képest, hogy visszatért az infláció és vele együtt a kamatok is. Ez pedig nem csak tavalyhoz képest, hanem gyakorlatilag az előző 10 évhez képest is új fejlemény, mely jelentősen átrajzolhatja a befektetési környezetet. 

Az infláció már erőteljesen megjelent, az USA-ban 1982-óta, Németországban 1992-óta, Magyarországon pedig 2007 óta nem volt ennyire magas az infláció. Bár az USA-ban és Németországban is 2008 környékén közel álltak a mostani szinthez. 

Az infláció már itt van, de hamarosan felzárkóznak a kamatok is. Hiszen ilyen inflációs nyomást a jegybankok már nem nézhetnek tovább tétlenül, 

az elmúlt évek expanzív monetáris politikáját háttérbe kell szorítani és jegybanki szigorra lesz szükség. Ismét visszatérnek a régóta nem látott kötvénypiaci hozamok és kamatok, vagyis a pénznek újra lesz ára. Régiónkban már gyakorlatilag kamatemelési verseny bontakozott ki a jegybankok között. 

Nem véletlen, hogy a Bloomberg által összeállított, több mint 100 alapkezelő megkérdezésével készült felmérés alapján a legnagyobb kockázatok a monetáris politikához kötődnek. Több mint 35 százalékuk szerint a legnagyobb kockázat a jegybanki szigorítás lehet, ennél csak egy picivel kevesebben jelölték meg az inflációt a legnagyobb kockázatnak. Vagyis ilyen vagy olyan formában az alapkezelők 70 százaléka a jegybankoktól fél leginkább, vagy mert túl szigorúak, vagy mert túl lazák lesznek. 

A járványt, beleértve az új variánsok megjelenését is csak 10 százalék tartja a legnagyobb gazdasági kockázatnak, nagyjából ugyanennyien nevezték meg a geopolitikai kockázatokat is.

A folyton változó jegybanki környezet valószínűleg jó lehetőségeket fog teremteni a devizapiacon az aktív befektetők számára. A hozamemelkedés folytatódása miatt az államkötvények, valamint a minőségi vállalati kötvények várhatóan nem lesznek vonzó célpontok, legfeljebb akkor, ha lejáratig megtartják őket. A részvénypiacokon az egyedi szelekció kerülhet középpontba, növelve az aktív stratégia jelentőségét. Az emelkedő pénzügyi terhek miatt már nem minden áron a növekedés és a terjeszkedés lesz a nyerő stratégia. Ismét előtérbe kerülhetnek az érték alapú részvények, a pénzügyi cégek és a nyersanyagcégek is.