Kiélvezi a konjunktúrát a Rio Tinto

A Rio Tinto bányatársaság a világgazdaság felpattanásának és vele vasérc iránti csillapíthatatlan keresletnek köszönhetően 63,49 milliárd dolláros bevételt ért el 2021-ben, ez a megelőző évihez képest 42 százalékos bővülés. Ugyanakkor a vasérc hirtelen drágulása és a kínai kereslet felfutása az előző évinél 72 százalékkal magasabb, 21,38 milliárdos rekordnyereséghez segítette tavaly a világ második legnagyobb bányatársaságát. 

A profit végül 300 millió dollárral maradt el az elemzői konszenzustól. Tudta volna teljesíteni az elvárásokat a Rio Tinto, amennyiben ausztráliai vasércbányáinak üzemelését nem zavarta volna meg a járványhullámra visszavezethető munkaerőhiány, és a cégnek az őslakosokkal is vitája támadt egy jégkorszakbeli régészeti lelőhely lerombolása miatt. A Rio Tinto a profitból 16,8 milliárdot tervez szétosztani a részvényesei között, a kifizetési arány 79 százalékos. Egy részvényre 4,17 dolláros kifizetés esik a negyedik negyedévről, ez már tartalmaz egy 62 centes extra juttatást is. Egy évvel korábban 3,09 dolláros osztalékot fizetett részvényenként a Rio Tinto. A teljes üzleti évre értékpapírjaik után 10,40 dollár üti az angol–ausztrál társaság részvényeseinek markát.

A Rio Tinto januárban Mongóliának is jelentős engedményt tett azzal a döntésével, hogy elengedi a helyi állami beruházó 2,4 milliárd dolláros adósságát, hogy mielőbb megkezdhesse a termelést az Oyu Tolgoi projekten, amely 2030-ra a világ negyedik számú rézbányája lehet. Ám az eredetileg 2020-ra tervezett bányanyitás leghamarabb jövőre valósulhat meg, mivel Mongólia ugyan évtizednél hosszabb ideje folytat külszíni fejtést a körzetben, de a rézvagyon jelentősebb része csak mélyműveléssel érhető el. A föld alatti bányajáratok kialakítása viszont közel 7 milliárd dolláros beruházás, melyből 5 milliárdot már elköltöttek. És még épp csak megpillantották az alagút végét.

Szerbiában viszont nemhogy alagút, de még egy árva akna sem lesz, hiszen az ország vezetése hátrahőkölt a társadalmi tiltakozás előtt, és apropóként kihasználta a Novak Djokovic teniszező sztár ausztráliai kiutasítását övező botrányt, hogy lemondhassa a Szerbiát lítium-nagyhatalommá segítő óriásprojektet, amelyre a Rio Tinto már 209 millió dollárt költött. A Rio Tinto leányvállalata kutatásai során 58,65 millió tonna, ércbe rejtett lítium- és bórkészletet valószínűsített a Jadar régióban, ebből negyven év alatt 2,3 millió tonna lítium-karbonátot tudnának kinyerni.

A projekt doppingként hatna a szerb gazdaságra is, volumenét jó illusztrálja, hogy Alekszandar Vučić szerb elnök reményei szerint országa akár évi 22 százalékos GDP-növekedést is elkönyvelhetne a beruházás nyomán. A csalódott Rio Tinto meg sem állt Argentínáig, ott veszi meg a Rincon lítiumprojektet, hogy az akkumulátorokhoz létfontosságú fémet is fel tudja venni a réztől a vasércen, alumíniumon át az ezüstig húzódó termékkínálatába.

A cég Jakob Stausholm, a Rio Tinto vezérigazgatója szerint gőzerővel folytatja a következő évtizedeket meghatározó dekarbonizációs stratégiájának végrehajtását. Kitekintésükben a alumínium és a réz esélyeit ítélik a legjobbnak, az átmenethez, a zöld fordulathoz ezek a fémek kulcsszerepet kapnak, míg a vasérc jövőbeni árazása és kereslete nagyban függ az acélgyártás technológiai reformjától. Stausholm szerint a Rio Tinto minden eshetőségre felkészül, kiterjedt és egészséges portfólióval szolgálja ügyfeleit az átmenet idején is. A piacon nem értékelték túl a Rio Tinto osztalékfizetési bejelentéseit, a társaság részvényárfolyama 1,2 százalékkal erősödött szerdán a sydney-i tőzsdén.