Meglepőt lépett Magyarország: újabb devizakötvényt dobott piacra

A pattanásig feszült orosz–ukrán válsághelyzetben nehéz helyzetbe kerültek a feltörekvő piacok, a konfliktus alakulásának bizonytalansága óvatosságra intette az intézményi befektetőket, megnehezítve az új források bevonását – hívta fel a figyelmet a Global Capital a hét elején. A lap szerint ezért is meglepő, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) kitartott korábbi terve mellett, és épp most dobott piacra egy újabb adag, részben zöld szamurájkötvényt. 

A Reuters beszámolója szerint a bizonytalan globális környezet ellenére is erős volt a kereslet a magyar devizaadósság iránt, a hároméves lejáratú papírokból 16 milliárd, az ötéves futamidejű zöldkötvényekből 46,8 milliárd, a hétéves lejáratú, szintén zöld államkötvényekből 4,7 milliárd, míg a tízéves futamidejű zöld-adósságpapírokból 7,8 milliárd jen értékben vásároltak az intézményi befektetők.

A kötvények hozama annak ellenére volt alacsonyabb (0,45–1,15 százalék közötti) az előző szamurájkötvény aukcióján regisztráltnál, hogy az év eleje óta a hosszú lejáratú japán állampapírok hozamai jelentősen emelkedtek, és ezzel többéves csúcsra futottak. A Reuters szerint elsősorban japán befektetők vásároltak a magyar kötvényekből.

A kibocsátással kapcsolatban Varga Mihály is megszólalt. A pénzügyminiszter elmondta: töretlen a bizalom a magyar gazdaság iránt, ezt támasztja alá a mostani kötvénykibocsátás is. 

A kötvények legnagyobb része zöldkötvény, vagyis forrásait igazoltan környezetvédelmi, klímavédelmi fenntarthatósági célokra fordítjuk

– írta Facebook-bejegyzésében Varga Mihály. 

A tárcavezető hozzátette: a bizalom visszanyerését segítette az eredményes adósságkezelés, 4-ről 6 évre javult az adósság futamideje, kedvezőbbé vált a szerkezete, és biztonságosabb a finanszírozása is. Míg 2010-ben az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány 25 százalék alá javult, a külföldiek aránya pedig 65-ről 30 százalékra csökkent.