Ki is nyitott, meg nem is a moszkvai tőzsde

A kormány által kibocsátott kötvények hozama a nyitás előtti kereskedésben 20 százalékot emelkedett, ami praktikusan azt jelenti, hogy a piac a befektetést kockázatosabbnak ítéli, így drágább lesz az államnak a finanszírozás. Később a hozamplusz 13 százalékon állapodott meg. Andrej Braginszkij, a moszkvai tőzsde szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy technikailag a részvénypiac is készen áll a nyitásra, s reményei szerint ez hamarosan be is következik. 

Mindehhez persze szükség lesz a politikai vezetés jóváhagyására is. A tőzsdén a kerekedéssel február 24-én álltak le, aznap, amikor Oroszország megindította ukrajnai offenzíváját. Annyi biztosra vehető, hogy az újranyitás totális átárazással jár majd együtt, a rubel ugyanis azóta elveszítette értéke negyedét a dollárhoz képest, a központi bank 20 százalékra emelte az alapkamatot, miközben a körülmények drámai fordulatot vettek: az orosz nagybankok egy részét kitiltották a SWIFT-rendszerből, nyugati cégek sora döntött az orosz piac elhagyása mellett, s jelentősen beszűkültek a helyi vállalatok anyagi lehetőségei és a mozgásterük is. 

Elvira Najulina jegybankelnök pedig a bejelentette, hogy szükség esetén állampapírok vásárlásával dúcolja alá a kötvénypiacot. Erre hétfőn példát is szolgáltatott, a hozamesést sikerült visszafordítaniuk. A Locko Invest szakértői szerint 80–120 milliárd rubelt (770-millió–1,15 milliárd dollár) költött a jegybank arra, hogy az OFZ-papírok árfolyamát karbantartsa. 

Hétfőn esedékes egy 2029-es lejáratú eurókötvény kuponfizetése is, 65,6 millió dollárnyi összegről van szó, amit a kincstár készséggel kifizet azoknak, akik hajlandók rubelben átvenni a járandóságukat. Az ominózus kötvény hozama egy hónapja 4,5 százalék volt, ami mára már 43-ra gyarapodott. A rubel/dollár árfolyam viszont stabil, a 104-es szint körül mozgott hétfőn.