Még a kriptopiacon sem üzletelhetnének az oroszok

Úgy tűnik, az európai vezetők nem elégszenek meg a napokban hozott Moszkva elleni szigorú szankciókkal, ugyanis az orosz befektetők kriptopiachoz való hozzáférését is korlátoznák. A piacon ugyanis egyre erősebbek a spekulációk, hogy a büntetőintézkedéseket megkerülve, az orosz befektetők, és 

oligarchák a kriptopiacot használják fel vagyonuk kimentésére, illetve a SWIFT-rendszer korlátozása miatti nemzetközi utalásokra. 

Határozottan kiállt a korlátozások szükségessége mellett az egyébként a G7-csoport elnöki tisztjét is betöltő Németország pénzügyminisztere, Christian Lindner szerint Oroszországot 

maximálisan el kell szigetelni, amibe a kriptoeszközöket is bele kell venni. 

Habár részletekbe nem bocsátkozott, annyit azért elárult, hogy az oroszok kriptopiaci jelenlétéről már egyeztettek is a G7-ek vezetői, és napokkal ezelőtt virtuális találkozót tartottak Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel.

Azért mindent nem lehet korlátozni 

– foglalta össze a helyzetet a DLabs alapítója a VG-nek. Vidákovics Attila hangsúlyozta, hogy a blokkláncok segítségével létrejövő két fél közötti közvetlen utalásokat képtelenség korlátozni. Az egész rendszer arra épült, hogy szabad, biztonságos pénzáramlásra adjon lehetőséget minden körülmények között. Ugyanakkor egy harmadik fél bevonásával egy kereskedési platformon zajló tranzakció már könnyedén meghiúsítható. Ugyanis az adott kriptotőzsde ellenőrizni és blokkolni tudja a rendszerén lévő utalásokat – hangsúlyozta Vidákovics.

A SWIFT-rendszer korlátozása miatt most az orosz cégek elemi érdeke, hogy találjanak egy másik csatornát, ahol szabadon utalhatnak pénzeket. Elvben, technikailag, a műszaki oldalról nézve erre tökéletesen alkalmasak lehetnek a két fél közötti blokkláncon való utalások, ugyanakkor a közvetlen utalások rendszere egy magasabb képzettségi-jártassági szintet igényel, így rövid távon nehézkesen tud érdemi köldökzsinórként működni a blockchain – hangsúlyozta a szakember. „A kényszer viszont nagy úr, a befektetők és cégek valószínűleg nem tudják elkerülni ezt az utat” – emelte ki Vidákovics Attila.

Úgy véli:

inkább hosszabb távon adhat nagy lökést a mostani helyzet a kriptopiac népszerűsödésének, és a „trust less”, azaz a harmadik fél nélküli, például egy kereskedési platform bevonása nélkül megvalósuló utalások terjedéséhez. 

A közvetlen, blokkláncon megvalósuló pénzmozgások során ugyanis nem lép be a kontroll, legtöbbször egy kriptotőzsde az, amely meghiúsíthatja a pénz megérkezését.

Látni kell azt is, hogy habár mind az ukránoknak, mind pedig az oroszoknak kiváló fejlesztőcsapataik vannak, 

a nagy gazdasági szereplők eddig a gyakorlatban nem használták a kriptopiacot. Most azonban biztosan a digitális piac felé fordulnak, és meg akarják majd ismerni azt 

– tette hozzá.

Az utóbbi napokban folyamatosan, de nem ugrásszerűen nő a forgalom a kriptotőzsdéken, de Vidákovics Attila azt is nagy eredménynek tartja, hogy az árfolyam nem zuhant be, ugyanis az is bekövetkezhetett volna, miután a Wall Streeten sokan biztonságosabb eszközökbe menekítették a pénzüket.

A Center for a New American Security munkatársa is szkeptikus. Yaya Fanusie a CNBC-nek azt mondta, a kriptopiacok mérete és léptéke, illetve a likviditási állapotuk sem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szankciók következményeit.