A héten eldőlhet a Twitter sorsa

Összeült vasárnap a Twitter 11 fős igazgatótanácsa, hogy ismét tárgyaljon a vállalat értékesítéséről, miután Elon Musk a tőzsdefelügyelet (SEC) részére csütörtökön elküldte, hogy hogyan finanszírozná a felvásárlást – jelenti a The Wall Street Journal.

A két fél képviselői is találkoztak vasárnap, és értek is el előrehaladást, de még maradtak vitatott kérdések, így nincs garancia arra, hogy sikerül dűlőre jutniuk. 

A dél-afrikai származású milliárdos április 14-én tett nyilvános ajánlatot a cég megvásárlására, részvényenként 54,20 dolláros áron, 

amit a Twitter igazgatótanácsa visszautasított, sőt, az ellenséges felvásárlás megakadályozása érdekében még az úgynevezett méregkapszula módszert is bevetették. Miután azonban a Tesla-vezér közléséből kiderült, hogy nem blöfföl és rendelkezésére áll a szükséges összeg, pénteken a hírek hatására a cég árfolyama ugrott is mintegy 4 százalékot, de még így is elmarad a Musk által ajánlott ártól.

Ez, valamint az, hogy Musk több részvényessel is beszélt pénteken, hogy a tőzsdéről történő kilépés előnyeit ecsetelje, 

arra késztette a vállalat vezetőségét, hogy ismét elgondolkodjon az ajánlaton. 

A negyedéves eredményeit csütörtökön közlő vállalat addig várhatóan meghozza a döntést a kérdésben. Ugyanakkor talán mégsem határoznak  az eladás mellett, és az sem biztos, hogy maradéktalanul megbíznak az excentrikus milliárdosban, hiszen a tárgyalások legvitatottabb pontja a hírek szerint az, hogy mennyit kell Musknak fizetnie, ha az esetlegesen elfogadott vásárlási lehetőséggel mégsem élne.

A felvásárlási ajánlatot Musk azután tette, hogy elkezdte a cég részvényeit megvenni, ám – azóta sem tudni, milyen okból – elvérzett a vállalat háttérvizsgálatán, így mégsem ülhet be a Twitter igazgatótanácsába. A világ leggazdagabb embere ajánlatát azzal indokolja, hogy 

tőzsdei cégként a Twitter nem képes megtenni a növekedéshez szükséges lépéseket, 

és a szólásszabadság kérdésében sem hoz jó döntéseket – kérdés persze, hogy a Teslával kritikus újságírókat a cég rendezvényeiről kitiltó, a vállalati szivárogtatókat elhallgattatni kívánó üzletember mennyiben lenne előrelépés a jelenlegi döntésekhez képest. Musk állítólag szeretné a cég bevételeit kevésbé a reklámokból fedezni, és fellépne a platformot elárasztó botokkal szemben is.

A milliárdos arról is beszélt, hogy szeretné, ha nem az igazgatótanács, hanem a részvényesek dönthetnének a kérdésben, és azt is fontolgatja, hogy közvetlen ajánlatot tesz számukra papírjaik megvásárlása céljából. Azonban ha sokan döntenének is az értékesítés mellett, 

a méregkapszula akkor is  megakadályozhatja abban, hogy 15 százalék fölötti részesedést szerezzen a cégben.

Nem áll nyitva Musk előtt az a gyakran használt taktika sem, melynek során a felvásárolni kívánt vállalat igazgatótanácsát cserélik le, hiszen a Twitternél a megválasztott tagok megbízása nem egyszerre ér véget, így évekig tarthat, amíg ott sikerülhet többséget létrehozni. Tavaly ugyan megpróbálta ezt a – vállalatvezetési szakértők szerint nem kedvező – gyakorlatot kivezetni, ám azt nem támogatta elegendő részvényes. A kérdés ismét előkerülhet május 25-én, a cég részvényesi gyűlésén. Viszont 

csak két igazgató megbízása jár le most, és idő sincs már arra, hogy Musk másokat jelöljön a pozíciójukba.

Mindenesetre az április 14-i ajánlat óta a cég részvényei folyamatosan elmaradtak az ajánlott ártól, ami azt jelentheti, hogy a legtöbb befektető nem bízik az üzlet létrejöttében. Ugyanakkor az is igaz, hogy a milliárdos érdeklődése jelentősen emelt a papírok értékén, igaz, a nagy drágulásra nem a felvásárlási ajánlat után, hanem az azt megelőző hírek – melyek szerint több mint 9 százalékos részesedést szerzet a cégben – napvilágra jutását követően került sor. 

A Twitter mintegy negyedével drágult az ügy kezdete óta.

Musk ugyanakkor arról is beszélt, hogy amennyiben nem tudja az egész céget megvenni, úgy a részesedését is piacra dobhatja, potenciálisan beszakítva a részvények értékét. Az igazgatótanácsnak ráadásul valamit mégiscsak illene felmutatnia eredményként, ugyanis a cég részvényei a 2013-as tőzsdei bevezetésük óta nem igazán szerepeltek jól, mindössze kevesebb mint 20 százalékot drágultak 9 év alatt. Azonban Musk ajánlata jelentős mértékben elmarad a kicsit több mint egy évvel ezelőtti történelmi csúcstól, amikor 2021 februárjában 77 dollár fölé ért a papírok ára.