Aranyalapra helyezné a rubelt Moszkva

Az egyelőre a háború következményeivel és a nyugati szankciókkal is dacolni képes rubel rejtélye egyre nagyobb port ver fel a világsajtóban, vasárnap már Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megszólalt az amerikai NBC hírtévé műsorában, mondván manipuláció következtében állt a dollár még pénteken is 85,5 rubel – hétfőn kora délután pedig 84,75 rubel - körül, azaz kísértetiesen hasonló szinten, mint a hadműveletek megindítása előtt. 

Blinken szerint az orosz központi bank szigorú kontrollal ellensúlyozza az Egyesült Államok és szövetségesei pénzügyi szankcióit, a nyugati vállalatok elvándorlásának hatását, valamint azt is, hogy az európai uniós országok egységesen megtagadták a rubelben történő földgázvásárlást.

Az embereknek egyszerűen megtiltják, hogy eladják rubeljeiket, ám ez a mesterséges devizaerősítés hosszabb távon nem tartható fenn – mondta. Ráadásul tovább szigorítjuk a szankciókat, bezárjuk a kiskapukat, és újakkal bővítjük azokat - tette hozzá.

A Bloomberg Economics szakértői ugyanakkor úgy vélik, ha az olaj és a gáz továbbra is áramlik a vezetékekben, Moszkva 321 milliárd dolláros energiaexportra számíthat az idén, ami 2021-hez képest több mint egyharmados növekedést és így gazdasági mentőövet jelentene.

A Reuters legújabb híre szerint pedig az első repedés a rubelelszámolást elutasító nyugati állásponton is megjelent. Richard Sulik szlovák gazdasági miniszter tudniillik szintén vasárnap jelentette ki, hogy az orosz gázbehozatal Szlovákiába – ahol 85 százalékos az orosz földgáz aránya – nem állhat le, ha rubelben kell fizetni, akkor a szlovákok rubelben fizetnek, bár támogatják az európai álláspontot. Az országnak még hat hete van arra, hogy megoldást találjon a következő gázfizetés május 20-i esedékességéig – hangsúlyozta a miniszter a közszolgálati televízió műsorában.

Közben a kanadai Deep Dive hírportál is foglalkozott „Az oroszok már megint túljártak a Nyugat eszén?” című cikkben a kurzusát továbbra is tartó rubel titkával. Nem kevesebbet állítva, mint hogy az amerikai nyersolaj- és aranykereskedelmi korlátozásoknak köszönhetően Moszkva egy lépéssel közelebb jutott az aranystandardhoz.

Nem sokkal azután ugyanis, hogy Washington blokkolta az Orosz Nemzeti Bankkal lebonyolított, arannyal kapcsolatos tranzakciókat, utóbbi bejelentette, hogy megkezdi az aranyvásárlást a hazai bankoktól grammonként 5000 rubelért, azaz a korábbiakhoz képest alacsonyabb áron. Ennyiért a tengerentúli szankciók híján az orosz pénzintézetek valószínűleg nem is lettek volna hajlandók eladni az aranyukat.

A szankciók tehát akaratlanul létrehoztak egy az orosz jegybank számára win-win helyzetet teremtő arbitrázslehetőséget, amellyel a központi bank él is, és most relatíve olcsón növeli aranytartalékát. Mivel pedig az arannyal dollárban kereskednek, a rubel növekvő fedezete a dollárral szemben is védelmet nyújt az orosz devizának.

A következő logikus lépés pedig a rubel iránti külföldi kereslet növelése volt, amit Vlagyimir Putyin azzal tett meg, hogy a "barátságtalan" országok számára előírta, az orosz földgázért rubelben, illetve rubelelszámolás mellett kell fizetniük. Így erősödhet a rubel, és az arany grammjának 5000 rubeles felvásárlási ára prémiumárrá alakul, aminek hatására külföldről is arany áramlik az országba.

Ha pedig az aranytartalék stabil, az orosz jegybanknak már csak garantálnia kell, hogy a rubelt egy bizonyos árfolyamon aranyra váltja, és az orosz valuta már aranyalapon is van ami az aranyat a cikk szerint dollárban is drágítaná. Így végül gyengülhet a dollár a Fehér Ház nagy szankciós igyekezete eredményeként, melynek során csak azt felejtették el, hogy az arany nem pusztán egy gombnyomásra létrehozható fiatpénz.