A tőzsde sem csodaszer az infláció ellen

Sok év után újra 8 százalékot meghaladó lehet az idén az átlagos infláció, sőt a várakozások szerint inkább a 9-hez lesz közelebb. Ha így alakul, akkor a pénz értékvesztése ellen nehéz lesz bebiztosítani a megtakarításokat magyar államkötvényekkel, hiszen azok hozama jelenleg 8 százalék alatti. 

A múlt héten közölt adatok mégis azt bizonyítják, hogy a háztartások inkább állampapírok vásárlásával próbálnak védekezni az inflációval szemben: a 19. héten 56 milliárd forintért vettek inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt, a kereslet olyan nagy, hogy a kevesebb mint egy hónapja (április 27-től) forgalmazott 2028/J államkötvény eredeti 250 milliárd forintos keretét a kibocsátó 150 milliárddal megemeli május 24-től.

Ezzel párhuzamosan az inflációs félelmek miatt több pénzt tartanak a magyarok részvényekben is, az MNB első negyedéves adatai szerint a lakosság tőzsdei részvényállománya a decemberi 1567 milliárdról március végére 1675 milliárd forintra ugrott a nagy árfolyamesések közepette is, ami 6,9 százalékos negyedéves emelkedést jelent.   

A VG összesítése szerint azokban az években, amikor az infláció meghaladta a 8 százalékot, a hazai tőzsdei részvénybefektetések 50-50 százalékban voltak képesek megvédeni a megtakarítások reálértékét. 

1996-tól 2021-ig hét évben mértek 8 százalék feletti inflációt, ebből három évben (1996, 1997, 1999) ennél magasabb hozamot biztosítottak a magyar részvények, egyszer az infláció alatt, de még pluszos éve volt a BUX-nak (2007), három év viszont a Budapesti Értéktőzsde indexének a lejtmenetével zárult, 1998, 2000 és 2001.

Az orosz válság sújtotta 1998-as évben a BUX 21 százalékkal zuhant, az infláció pedig meghaladta a 14 százalékot. De még ebben a zivataros évben is megérte a tőzsdén befektetni, különösen az OTP Bank részvényeit tartani: bár ebben az esztendőben szenvedte el a bankpapír a valaha volt legnagyobb zuhanását, 1998. augusztus 27-én 22 százalékkal valósággal összeomlott az árfolyama, az évet 40 százalékos emelkedéssel zárták a pénzintézet részvényei. Sőt, tulajdonképpen a bank részvényesei a 40 százalékos hozamot akár csalódásként is megélhették, az előző két év ugyanis 208, illetve 161 százalékos megtérülést hozott számukra, vagyis 8-9-szeresét lehetett megkeresni, mint amennyit az éves infláció elvitt.

A BUX mozgását 1996-tól vizsgálva, a magyar részvények éves hozama gyakran többszöröse az inflációnak. Kiugróan jó év volt ilyen szempontból 1999, amikor 10 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, miközben a BUX majdnem 40 százalékkal került feljebb a 81 százalékkal dráguló Richter részvények vezetésével. Szintén megérte magyar papírokba fektetni 2003-ban, a pénzromlás mértéke 4,7 százalék volt, a tőzsde viszont 20-szal menetelt, ezúttal is a Richter volt a legjobb blue-chip 68 százalékos éves megtérüléssel. Pazar év volt 2004: az infláció 7 százalék alatt, a tőzsdén viszont 57 százalékot lehetett keresni, a Mol részvénye volt a sztárpapír, árfolyama 101 százalékkal nőtt, ez év végén már lázasan vette az olajtársaság papírjait az OMV, őszre került 10 százalék fölé a befolyásuk a Molban. 2007-ben viszont a 8 százalékos infláció alatt teljesített a tőzsde, a BUX csupán 5,6-es pluszra volt képes.

A 2008–21 években, az infláció szempontjából békebeli időszakban vegyes a kép, de még hajszállal a részvények javára, a 14 évből 8-ban emelkedett a BUX nagyobb mértékben, mint a fogyasztói árak. Ez évre 8,9 százalékos árindexváltozást várnak az elemzők, ehhez képest a BUX jókora lemaradásban van, az év elejétől az árfolyama több mint 18 százalékkal csökkent.