Elült a pánik, visszatértek az alapokhoz a befektetők

Az orosz–ukrán háború okozta kezdeti pánik után márciusban visszapattant a hazai befektetési alapok vagyona. A kezelt állomány 1,7 százalékkal, 10 374 milliárd forintra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. 

A mintegy 170 milliárd forintos állománybővüléshez közel fele-fele arányban járult hozzá a tőkebeáramlás és a felpattanó piaci hozamok. Előbbi 82, utóbbi 85 milliárddal támogatta a növekedést. A devizahatás ezúttal nem volt számottevő – mindössze hárommilliárd forintos pluszt jelentett –, a nagyobb hóközi kilengések ellenére ugyanis márciusban lényegében stagnált az euró-forint árfolyam.

A szektort ezúttal a részvényalapok vitték a hátukon, a kockázatos eszközkategória mérete egyetlen hónap alatt nyolc százalékkal hízott, nagyobb részben a 161 milliárd forintos tőkebeáramlásnak köszönhetően, amihez a tőzsdei árfolyammozgások további 70 milliárdot tettek hozzá. Mindezek révén a részvényalapok összvagyona soha nem látott szintre, 3151 milliárd forintra ugrott. Szerény mértékben nőtt még az ingatlanalapok eszközértéke is, igaz, ehhez a piaci hozamoknak kellett ellensúlyozniuk a 14 milliárdos tőkekivonást.

A többféle eszközből válogató vegyes alapoknál ellaposodtak a hozamok, a befektetők viszont 31 milliárd forintot vettek ki az itt fialtatott pénzükből, így a harmadik legnagyobb termékkategóriánál bő egyszázalékos vagyoncsökkenést regisztrálhattak. A kötvényalapokból ugyan csak néhány milliárd forint tőke távozott, a hozamok itt különösen kedvezőtlenül alakultak, így 1,4 százalékos mínusszal zárták a hónapot. A származtatott alapok két százalék feletti, az előzőeknél jóval csekélyebb méretű garantált alapok pedig közel 16 százalékos vagyonvesztést könyvelhettek el.

Az első negyedév mérlege a fentiekkel együtt sem kedvező. A márciusi visszaemelkedés dacára a tavaly év végén beállított mindenkori csúcsról fél százalékkal ereszkedett az összvagyon, az egyes terméktípusok közül pedig csupán a két legnagyobb, a részvény- és az ingatlanalapok tudnak bővülést felmutatni. Előbbiek mintegy 140 milliárd forinttal – 4,6 százalékkal – gyarapították vagyonukat, míg az ingatlanalapoknál bő másfél százalékos – 41 milliárdos – volt az emelkedés. Az ugyancsak méretesebb kategóriát képviselő kötvény- és vegyes alapok ezzel szemben közel hat, illetve bő négy százalékkal zsugorodtak, de hasonló mértékű visszaesést könyvelhettek el a származtatott alapok is.