Ez zajlott a kriptopiacok zuhanásának hátterében

A héten igazi mészárlás zajlott a kriptopiacokon, melyet elsősorban az UST algoritmikus, decentralizált stabilcoin bukása, majd a legnagyobb stabilcoin, a tether (USDT) dollármankójának megremegése váltott ki. Ezek az eszközök jelentősen leegyszerűsítik a kriptotőzsdék működését, és elkerülhetővé teszik, hogy azoknak közvetlenül kelljen a hagyományos dollárokkal működő bankokkal és az azokat felügyelő hatóságokkal találkozniuk. Nézzük, hogyan zajlottak az események.

A történet kezdetén még harmadik legnagyobb stabilcoin árfolyamát az ökoszisztéma által létrehozott két kriptovaluta közötti arbitrázs lehetőség volt hivatott stabilizálni, mégpedig úgy, hogy 1 UST stabilcoint mindig át lehetett váltani 1 dollár értékű LUNA-ra, így az árfolyam elmozdulása üzleti lehetőségeket nyitott, amiknek a kihasználása aztán visszatolta az UST értékét a kívánatos 1 dollárra.

Azonban amikor a szabadon lebegő árfolyamú LUNA és az UST egyszerre kezdett zuhanni, ez a lehetőség megszűnt. 

Az eszközöket kibocsátó Terraform Labs alapító-vezérigazgatója, Do Kwon is érezhette, hogy mindez kevés lehet a szisztéma működtetéséhez, ezért még márciusban arról beszélt, hogy az UST dollármankójának megőrzése érdekében a legismertebb kriptóból, a bitcoinból és más eszközökből is jelentős készleteket halmoz fel. Ez a taktika így félig-meddig azt kívánta kierőszakolni, hogy az UST dollármankójának megvédése tulajdonképpen a teljes kriptopiac számára létfontosságú legyen, ugyanakkor kicsit arra emlékeztet, mint amikor a különböző országok devizatartalékokat halmoznak fel.

A terv nem működött, hiszen a LUNA – mely áprilisban érte el 100 dollár feletti csúcsát – árfolyama alig pár nap alatt gyakorlatilag nullára csökkent, és egyelőre úgy tűnik a bitcoin tartalékokból finanszírozott beavatkozás sem járt sikerrel, így 

a felépített védelmi mechanizmus végül nem védte meg az UST árfolyamát, hanem helyette az egész kriptopiacot a mélybe taszította. 

A terra továbbra sem volt képes visszanyerni dollárhoz kötött értékét, bár 30 centes mélypontjáról 60 centig sikeresen visszakúszott, ám az 1 dolláros szintet már nem tudta újra elérni. A LUNA esetében pedig szintén hagyományos pénzügyekből ismert jelenséget, a hiperinflációt lehetett megfigyelni, hiszen az átváltási lehetőség biztosítása érdekében abból brutális mennyiséget hozott létre az algoritmus, tovább rontva a helyzeten. Az Elliptic blokkláncelemző arról írt, hogy a terrához köthető bitcointartalékok (végül mintegy 3,5 milliárd dollárnak megfelelő mennyiséget sikerült felhalmozniuk) az események hevében részben a Gemini, részben a Binance kriptotőzsdékre érkeztek, ám hogy ott azokat ténylegesen értékesítették-e az ígéreteknek megfelelően, már nem tudni.

Noha a terrához köthető ökoszisztémában sok milliárd dollárnyi elméleti vagyon semmisült meg, annak bukása kevésbé fontos a kriptopiacon, hiszen azt főként hozamtermesztésre használták, és nem kereskedelemre. Ezt a tevékenységet írta le döbbenetesen egyértelműen Sam Bankman-Fried az Odd Lots nevű podkaszt vendégeként.

Az események hatására azonban a legnagyobb stabilcoinban, a tetherben (USDT) is megrendült a bizalom, 

és az is elveszítette paritását a dollárral szemben, melyet mára sem nyert teljes mértékben vissza, ám elég közel van hozzá, mindössze centek töredéke a különbség. A tethert kibocsátó, azonos nevű cég, szemben a terrával a dollárparitást úgy kívánja elérni, hogy az általa kibocsátott coinok mögött a bankban valódi fedezet is áll. Noha a könyvek vizsgálatát a cég többször is megígérte, arra végül sosem került sor, ám a New York-i ügyészséggel kötött peren kívüli megállapodás értelmében a cég negyedévente közzétesz egy pillanatképet eszközeiről és kötelezettségeiről. A legutóbbi elérhető adatok szerint december 31-én 78,675,642,677 dollárnyi eszköz ált szemben 78,538,305,451 dollár kötelezettséggel, ami ugye azt mutatja, hogy tartható az 1:1-es átváltás. 

Azonban a számok mögé nézve ez már nem annyira egyértelmű, hiszen 

a fedezet egyik része (több mint 5 milliárd dollár) az egyéb kategóriába tartozott, ami magába foglalja a digitális eszközöket is. 

Ezek zuhanását követően kétséges, hogy továbbra is tartható az USDT és a hagyományos dollár közötti átváltás. A cég további eszközeivel kapcsolatban is fogalmazódtak meg kritikák, mondván azok jóval kockázatosabbak, mint amit egy hasonló eszköz esetében elvárnánk.

Nem meglepő tehát, hogy a terra bukását követően a tether is elvesztette a paritást a dollárral szemben, amit órákon keresztül nem volt képes visszanyerni. Azonban a bizalom megroppanása itt jóval csekélyebb mértékű volt, így 93 centnél lejjebb nem esett a dollárpótlék árfolyama és hamarosan már inkább 99 cent körül mozgott az árfolyam.

A vasárnap óta lassított felvételként kibontakozó események a teljes piacot lefelé rángatták. 

A piaci likviditás döntő többségét adó tether bedőlése alapvető átalakulásokat okozhat a kriptopiacokon, 

nem meglepő, hogy a Twitteren a cég technikai igazgatója mindenkit arról biztosított, hogy a váltás hagyományos dollárra zavartalanul működik.

Ez a mindeddig a tetherek kínálatát folyamatosan növelő cégtől mindenképpen szokatlan, a héten több milliárddal csökkent is az eszköz elérhető kínálata. Tekintve, hogy a likviditás biztosításával a Tether egyfajta központi bankként működik a szektorban, az eszközök visszaváltása így a mennyiségi szűkítéssel állítható párhuzamba. A mendemondák szerint az eszközök visszaváltása sem egyszerű, így a napokban dollárra váltott mintegy 5 milliárd tether a bizalmat is növelheti a kriptopiacok legfontosabb dollárpótlékával szemben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a piacok kezdenek visszatalálni egy nyugalmasabb egyensúlyi helyzetre, de kérdés meddig tartható ez az állapot.

A kiszámíthatatlan mozgású kriptoeszközökkel szembeni short pozíciók ugyan okozhattak kellemetlen meglepetéseket, ám 

a hagyományos tőzsdéken jegyzett, ám a szektor irányába jelentős kitettséggel rendelkező vállalatok elleni fogadások működőképesek voltak. 

A hagyományos tőzsdén is jegyzett kriptotőzsde, a Coinbase kedden közölte legutóbbi eredményeit, melyek a vártnál is rosszabbak voltak és több mint 430 millió dolláros veszteséget jeleztek. Nem csoda, hogy a cég részvényei is gyengélkednek. A tavaly áprilisban a tőzsdéken 342 dolláros árfolyamon debütáló részvény mára már csak alig több, mint 50 dollárt ér. 

Az, hogy a társaság vezérigazgatója arról írt a Twitteren, hogy nincs csődveszély, csak olajat öntött a tűzre, miközben a vállalat közlése szerint a felületet használó befektetők nem betéteseknek számítanak egy esetleges fizetésképtelenség esetén, hanem csak fedezetlen hitelt nyújtóknak, szintén nem egy kedvező előjel. Akinek a Coinbase felületén vannak forrásai, az csőd esetén az utolsók között juthat tehát a pénzéhez, már ha marad szétosztandó összeg egy ilyen esetben.