Helyzet van, az OMV rövid távon nem száll ki az olaj- és gázpiacról

A Oroszországgal szembeni – küszöbönálló – uniós olaj- és gázembargó miatt rövid távon nem száll ki az olaj- és gázkitermelésből az OMV – nyugtatta meg Alfred Stern, az osztrák energiacég vezérigazgatója a befektetőket és a fogyasztókat csütörtökön a Kurier című napilapban.

„Folytatjuk 2030-ig a masszív beruházásokat az olaj- és gáziparban, és öt új helyen kezdjük meg a gázkitermelést, például Norvégiában vagy a Fekete-tengeren, utóbbi helyen a Neptun-projekt keretében” – mondta Stern. Az OMV csak lassan hagyja el a fosszilis energiahordozók piacát.

Az évi 3,5 milliárd eurós befektetési keretből 1,6 milliárdot invesztál az OMV a kutatásba és a kitermelésbe.

A földgázra mint az energiafordulatot segítő átmeneti technológiára mindenképpen szükség van – emelte ki Stern. Hozzátette, jelenleg a bécsi kormány nincs felkészülve egy gázembargóra. Ha az orosz gázszállítások leállnának, akkor Ausztriában vissza kellene fogni a gazdasági tevékenységet. Ezért dolgozik az osztrák cég jelenleg a Gazprommal a szankcióknak megfelelő fizetési módokra vonatkozó javaslaton; másrészt folyamatosan töltik a gáztárolókat, már elérték a 30 százalékos szintet.

Stern úgy véli, az orosz gáz híján az infláció is még jobban száguldana; nincs olyan képlet, hogy orosz gáz nélkül alacsonyak árak mellett folyhat a gazdasági élet.

A vezérigazgató arra a kérdésre, hogy az OMV a Norvégiában kitermelt gázt miért Németországban értékesíti, elmondta, a cég már változtatott az ottani értékesítési logisztikáján, és csak nagyon rövid távú üzleteket kötnek, hogy vészhelyzetben hozzáférhessen a cég ehhez a gázhoz. Stern utólag most már szerencsének tartja, hogy az OMV norvégiai részesedésének tervezett cseréje nem jött össze.

Az olajembargóra térve, az OMV első embere kifejtette, az Ausztriát sem hagyná érintetlenül, még akkor sem, ha az OMV már nem dolgoz fel orosz olajat a finomítóiban. 

Oroszország napi 10 millió hordót termel, ez a világtermelés tizede, amelynek 50 százaléka exportra megy. Ez hatalmas szám, a brent és az ural nyersolaj közötti árkülönbség pedig jelenleg már 30 dollár

– magyarázta Stern. Ez az árdifferencia is támasztja alulról az olaj magas világpiaci árát.

Az OMV a schwechati finomítóban elsősorban Kazahsztánból származó olajat dolgoz fel. Az orosz kőolajat elvileg könnyebb lenne helyettesíteni, mint a gázt, mivel a szállítás nem kötődik csővezetékekhez – a finomítók azonban bizonyos típusú kőolajok feldolgozására vannak berendezve, amelyek származásuktól függően nagyban különbözhetnek egymástól, például a kéntartalmuk vagy a sűrűségük tekintetében. Egy finomító átállítása más típusú olajokra nem lehetséges egyik napról a másikra, mert tervezést és jelentős beruházásokat igényel.

Az OMV részvényei Bécsben késő délelőtt közel 4 százalékkal, 48,42 euróra gyengültek.